Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban felszabadítást lehessen végrehajtani egyes elnyomó kijelentései tekintetében. Másrészről mindazon közösségek (egyháziak, akadémikusok stb.) produktumait illetően, akik használják a Bibliát, szintén a kétely pozíciójával kell viszonyulni, hiszen a keresztyén egyházi és akadémiai tradíció sem mentes az elnyomás különféle módozataitól. A posztmodern hermeneutikai beállítódás szemszögéből a felvilágosodás programja az objektív, univerzális episztemológiát illetően illuzórikusnak tűnik, hiszen minden tudás, ismeret feltételezi az adott kutató kontextuális beágyazottságát, és mindaddig, amíg az ismeretet is gyarmatosítják (eurocentrikus, fehér, hímnemű, protestáns, eredetorientált csoportok), addig nem lehet univerzálékról beszélni. A felszabadítás-teológiák episztemológiai fordulatot jelentő kétely-hermeneutikája a Bibliát illetően tehát az eredet-orientált történet-kritikai paradigma helyett a kontextus-orientált olvasóközpontú kritikai paradigmát irányozza elő. Irásmagyarázat ez az olvasó, jelen esetben az elnyomott élményéből kiindulva. Talán nem nehéz érzékelni, hogy egy ilyen jellegű írásmagyarázat gyökereit egy alapvetően marxista, avagy weberiánius társadalmi osztályharc-modellből lehet eredeztetni. A felszabadítás-teológiák elnyomást, illetve az elnyomás alól való felszabadítást célzó érdeklődése természetét tekintve alapvetően partikuláris témák (szolidaritás az elnyomottakkal, a kitaszítottak felemelése, társadalmi rendszerek humanizálása, kirekesztettek rehabilitációja, stb.), illetve csoportok (elnyomottak: nők, kisebbségek, kirekesztettek) iránt érdeklődő kontextuális teológiai tradíció. Ilyenformán a bibliai szöveget illetően a felszabadítás-teológiák előszeretettel koncentrálnak azokra a partikuláris jellegű szövegekre, amelyek valamilyen formában ezekhez a kereszttűzben lévő témákhoz, csoportokhoz kötődnek. A következőkben konkrét bibliai szövegek felszabadítás-teológiai magyarázatainak bemutatásán keresztül azt fogjuk megvizsgálni, hogy vajon hogyan szól a bibliai szöveg az elnyomottak, kitaszítottak szemszögéből, illetve az összegzésben megpróbáljuk kritikailag kiértékelni a bibliai szöveg ilyetén olvasatának pozitív és negatív aspektusait. 2. írásmagyarázat és gazdasági, társadalmi felszabadítás (Gustavo Gutiérrez) Gutiérrez teológiai írásai alapvetően egy kontextuális teológiai beállítódást tükröznek, ilyenformán céljuk nem első renden írásmagyarázati jellegű. írásaiban rendre azt követhetjük nyomon, ahogy a jelenkor társadalmi igazságtalansága, illetve a társadalomban lévő elnyomó tendenciák megnevezése áll a középpontban. Gutiérrez a jelenkor kihívásai tükrében folyamodik csak a Szentírás „gyakorlati alkalmazásához” (practical application), így fejtegetéseit folyamatában kísérik végig a célzott bibliai idézetek különböző applikációi.13 Noha az A Theology of Liberation [A felszabadítás teológiája],14 illetve a „The Task and Content of Liberation Theology” [A felszabadítás-teológia feladata és tar13 A felszabadítás-teológia szerzői számára a bibliai applikációk tekintetében locus classicusnak számít az Ószövetségből az Exodus-narratíva, illetve az Újszövetségből Jézus tanításai és cselekedetei a társadalom perifériára szorult csoportjait (szegények, bűnösök, betegek, idegenek, pogányok, nők) illetően. Vö. Leo G. Perdue, "From Eurocentric History to Voices from the Margins: Liberation Theology and Ethnic Biblical Interpretation.” In: Leo G. Perdue, Reconstructing Old Testament Theology. After the Collapse of History (Overtures to Biblical Theology; Minneapolis, MN: Fortress Press, 2005), 76-101 [77]. 14 (Orbis: Maryknoll, 1971) Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 3 13
