Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Jenei Péter mi-gazdasági elnyomás csupán egy azon elnyomási módozatok közt, amit a modern világ produkál, hiszen az elnyomásról lehet beszélni a nemek, fajok, vagy éppen a szexuális orientáció kontextusában is. Ennélfogva mára a felszabadítás-teológiának számos kifejeződési formájával találkozhatunk, úgymint posztkoloniális, feminista, diaszpóra (fekete, hispán, ázsiai) teológiák, illetve a viták kereszttüzében álló homoszexuális teológiák is.12 Gutiérrez 1971-es felszabadítás-teológiája óta tehát az „elnyomottak” csoportja ugyan szélesebb meghatározást kapott, azonban a különböző kontextusokban felszínre kerülő különböző jellegű elnyomott csoportok mindnyájan megegyeznek abbéli közös vágyukban, hogy a felszabadítást és rehabilitációt társadalmi-politikai értelemben elnyerjék. Az utóbbi években a felszabadítás-teológiák különböző válfajainak a bibliai írásmagyarázatra nézve is jelentős hatása mutatkozik, hiszen az eddig elnyomott, elhallgattatott, szerephez nem jutó csoportok is igényt formálnak a teológiai, írásmagyarázati diskurzusban való részvételre, és olyan szempontokat fednek fel a Biblia értelmezésében, amelyek eleddig igencsak háttérbe szorultak, vagy meg sem jelentek. II. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből 1. A „kétely hermeneutikája” A posztmodernitás talaján kifejlődő felszabadítás-teológiával rokon teológiák egy hermeneutikai fordulatot vezettek be az episztemológiát illetően. A történelmet, illetve a tudományt a győztesek írják alapon felteszik a kérdést, hogy vajon hogyan nézne ki a világról alkotott képünk, ha azok a csoportok is érdemben megszólalhatnának, akik kirekesztett voltukból adódóan eddig nemigen jutottak szerephez. A világ a kirekesztettek szemszögéből egész másképp fest. A nézőpont megváltoztatása maga után vonja a kétely aktusát minden olyan szellemi, illetve társadalmilag materializálódó produktum ellenében, amely kontextusát tekintve az uralmi pozícióban lévők műhelyéből került ki. A bibliai írásmagyarázat tekintetében ez a fajta hermeneutikai fordulat a kétely kettős irányát vetíti előre. Egy részről a „kétely hermeneutikája” (hermeneutics of suspicion) mentén maga az írás is a kétely tárgyává válik, hiszen az írás is feltételezi a kontextua- litást, mégpedig egy olyat, amelyik több ponton is az uralmi pozíciót tükrözi. A Bibliát író világ sem mentes az elnyomás különböző formáitól, ebből kifolyólag maga a bibliai szöveg, mint produktum, ideológiai-kulturális kritikán kell, hogy átessen ahhoz, hogy a szegényeket már úgy határozza meg, mint „akiket kizsákmányolnak, illetve akiket szisztematikusan és jogilag megfosztanak emberi státuszuktól, akik aligha tapasztalhatják meg, hogy mit is jelent embernek lenni" G, those who exploited, those who systematically and legally deprived of their status as human beings those who barely realize what it is to be a human being"). Vő. Gustavo Gutiérrez, „The task and content of liberation theology." In: C. Rowland, ed., The Cambridge Companion to Liberation Theology (Cambridge: University Press, 2007), 19-38 [28], 12 Vö. P. E. Sigmund, „After Twenty Years: Liberation Theology Today." In: P. E. Sigmund, Liberation Theology at the Crossroads. Democracy or Revolution? (Oxford/New York: Oxford University Press, 1990), 176-198.; Kwok Pui-lan, „Liberation Theology in the Twenty-First Century." In: J. Rieger, ed., Opting for the Margins. Postmodernity and Liberation in Christian Theology (Reflection and Theory in the Study of Religion Series; Oxford/New York: Oxford University Press, 2003), 71-88.; S. M. Floyd-Thomas - A. B. Pinn, Liberation Theologies in the United States. An Introduction (New York/London: New York University Press, 2010); C. Rowland, ed., The Cambridge Companion to Liberation Theology (Cambridge: University Press, 2007). 12 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3
