Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban ken belül elszakadási törekvések jelentek meg. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a társadalom látszólag integrált rétegei, a nők, a színes bőrűek és más kisebbségek esetében az integráció rendje éppen alávetettségüket rögzítette.”7 A hetvenes évektől kezdve a nyugati, fehér, hímnemű, bennfentes tudományművelés hegemóniája fokozatosan megkérdőjeleződött, és a tudományos diskurzusban olyan hangok is reflektorfénybe kerültek, amelyek szerepe eleddig csupán marginálisra korlátozódott. Az objektív, átfogó, univerzális meta-narratívák a posztmodernben elégtelennek bizonyultak, ezeken túl az autentikus, partikuláris élményeket, tapasztalatokat reprezentáló szubjektív, egyéni elbeszélések érvényessége mutatkozik meghatározónak, még akkor is, ha ezzel a párhuzamos valóságok, igazságok sokasága születik is meg, amelyek sok esetben egymással konkurálnak. 2. A felszabadítás-teológiák A felvilágosodás tudományos forradalma mentén a teológiatudományban, illetve a szű- kebb értelemben vett biblikus tudományokban is kialakult a teológia modern, tudományos vizsgálatának gyakorlata és módszertana. A felvilágosodástól kezdve a teológiai tudományokban az abszolút hegemóniát olyan tudósok képviselték, akik kontextusukat tekintve nyugati (leginkább német), akadémikus, hímnemű, illetve protestáns körökből származtak. Ez a fajta tudományos tradíció mégis olyan igénnyel lépett fel, mint amelyik objektív, univerzális teológiai tudást közvetít.8 Csupán a 20. század második felétől rajzolódik át gyökeresen a teológiai diskurzus,9 és többek között a felszabadítás-teológiák mentén bekövetkezik a nyugat-európai, fehér, hímnemű, protestáns, történet-kritikai teológia- és bibliatudomány egyeduralmának megkérdőjelezése. E fordulatnak köszönhető, hogy a kritikai teológiatudomány eddig túlnyomóan protestáns jellege is megváltozik, a katolikusok, illetve az úgynevezett evangéliumi (evangelical) keresztyénség is nagy erőkkel lépnek be a teológiai diszciplínák profiljának alakításába. Az úgynevezett felszabadítás-teológiák gyökerét a latin-amerikai (perui) katolikus pap, Gustavo Gutiérrez A Theology of Liberation [A felszabadítás tológiája]10 című munkájában kell keresnünk. Gutiérrez a társadalmi-politikai igazságtalanság ellen, az elnyomottak, szegények (oppressed, poor) érdekében emeli fel a hangját. Az általa felvázolt felszabadítás-teológiában a „szegény” a gazdasági értelemben elnyomottak seregét testesíti meg, kritikája tehát politikai-társadalmi értelemben a kapitalizmus (Észak-Amerika kapitalizmusa) ellen irányul. Gutiérrez teológiájának gondolatisága rövid időn belül távolra ható hullámokat vet, hiszen teológiájának központi gondolata, az elnyomottakért való közbenjárás rövidesen más kontextusokra is kitérjeszthetőnek bizonyult.11 A társadal7 Ld. Bókay, Irodalomtudomány, 244. 8 Vö. Perdue, "From History to Cultural Context: Postmodernism", 248. 9 Vö. Fabinyi Tibor, Szóra bírni az írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia értelmezésében (Hermeneutikai Füzetek 3; Bp.: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994), 11-13. 10 Gustavo Gutiérrez, 4 Theology of Liberation (Orbis: Maryknoll, 1971) 11 Roppant érdekes megfigyelni, hogy az eredetileg gazdasági értelemben vett „szegény" mint terminus szélesebb kiterjesztése Gutiérrez gondolkodásában is tetten érhető, a 80-as években a „The task and content of liberation theology" [A felszabadítás-teológia feladata és tartalma] nevezetű írásában Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3 11
