Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Jenei Péter I. Fordulat a gondolkodásban - változások a teológiában 1. Bevezetés A felvilágosodás modern, pozitivista ember- és tudományeszménye a civilizált fejlődésről már a 20. század eleji barbár világkatasztrófákat követően is megkérdőjeleződött, azonban a 20. század második felében végbemenő politikai, társadalmi, illetve szellemi változások átfogó jellegű támadást intéztek a modern világ- és tudományszemlélet ellen.1 „A modern egészen a 20. század közepéig, sőt talán a hatvanas évek közepéig is töretlenül érvényesült.”2 A modern átfogó narratívái a rendről és a szervezettségről ez időre szinte mitikus formákat öltöttek. Egészen a múlt század második feléig az európai ember számára a rend, a civilizáció egyet jelentett a Nyugat által teremtett renddel és civilizációval. „A Nyugat dominanciája egyre inkább megkérdőjelezhetetlenné vált ... az európai ember, különösen, ha egy nagyhatalom polgára volt, abban a meggyőződésben ringathatta magát, hogy kulturálisan felette áll azoknak, akik saját civilizációjának a peremén vagy azon kívül élnek.”3 Azután a huszadik század végére ez az ábránd szertefoszlott, a rend, a szervezett társadalom peremén, mélyen ismeretlen erők léptek működésbe, amelyek alulról kezdték el bontani a fennálló rendet. „A hatvanas évek második felében először észrevétlenül, majd egyre öntudatosabban jelentkezett a modern átfogó kritikája, amit posztmodernnek nevezünk.”4 A modern homogenitásra törekvő, a részek totális rendszerbe való olvasztását szorgalmazó konstrukciója ellen irányuló, többirányú posztmodern dekonstrukció az egészet újra részekre szedte, a homogenitást pedig heterogenitássá, pluralitássá, pluriformitássá alakította. A gyakorlatban ez egyet jelentett tehát azzal, hogy végérvényesen „megbukott az a felfogás, ami egy adott civilizációt, a nyugatit tekintette a civilizációnak.”5 A posztmodern dekonstrukciós hatása több szinten jelentkezett; a társadalmi (emberi jogi mozgalmak), politikai (szélsőséges oppozíciós megnyilvánulások a nyugati, demokratikus, kapitalista világ ellen) szférákban éppúgy, mint a tudomány területén a filozófiai, illetve irodalmi hermeneutikában (dekonstrukció).6 „A hetvenes években felerősödtek a részcsoportok érdekei, kevéssé integrált rétegek kezdtek artikulálódni, eddig egységesnek gondolt fejlett nemzete' Vö. Leo G. Perdue, "From History to Cultural Context: Postmodernism." In: Leo G. Perdue, Reconstructing Old Testament Theology. After the Collapse of History (Overtures to Biblical Theology; Minneapolis, MN: Fortress Press, 2005), 239-279 [239-240]; Fabinyi Tibor, szerk., Paradigmaváltások a Biblia értelmezésében (Hermeneutikai Füzetek 1; Bp.: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994), 3. A múlt század második felében elkezdődő változások egy egészen egyedülálló, bibliai teológiai szemszögből történő bemutatásáért Id. Hodossy-Takács Előd,„Civilizációs feszültségek - bibliai teológiai válaszok." In: Fekete Károly - Kustár Zoltán - Kovács Ábrahám, szerk., Átjárható határok. Ünnepi kötet dr. Gaál Botond professzor 65. születésnapjára (Acta Theologica Debrecinensis 3; Debrecen: DRHE, 2011), 97-109. 2 Vö. Bókay Antal, Irodalomtudomány a modem és a posztmodern korban (Budapest: Osiris, 1997), 243. 3 Vö. Hodossy-Takács,„Civilizációs feszültségek", 98. 4 Vö. Bókay, Irodalomtudomány, 243. 5 Vö. Hodossy-Takács,„Civilizációs feszültségek", 98. 6 A dekonstrukció hermeneutikai klasszikusainak (Jacques Derrida, Jean-Francois Lyotard, Michel Foucault) átfogó kiértékelését Id. Perdue, "From History to Cultural Context: Postmodernism", 245-248; ill. Bókay, Irodalomtudomány, 243-281. 10 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2013 I 3
