Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 1-2. szám - KÖZLEMÉNY - Fülöp László: Anyakönyvi töredékek 1538-1706

FÜLÖP LÁSZLÓ

ANYAKÖNYVI TÖREDÉKEK

1538-1706

R

endkívül érdekes és névtani szempontból roppant értékes anyagot tartalmaz az a dokumentum, amelyet Thury Etele1 tett közzé 1906-ban (THURY 1906: 553-562). Eddig főként a genealógiával kapcsolatosan került a figyelem középpontjába, névtudományi feldolgozásáról nincs tudomásunk. Az anyagot közzétevő Thury is valószínűleg családi, személyes okok miatt figyelt föl a forrásra, hisz elei a több évszázadot átölelő részben hét alkalommal szerepelnek valamilyen minőségben. Csupán véletlen érdekesség az, hogy az 1538. január 10-én lejegyzett első megkeresztelt gyermek édesanyja is épp Thury (Éva) volt. A tizenegy oldalas dokumentum három részből áll: a közlő magyar nyelvű bevezetője; az eredeti anyakönyvi részleteket átmásoló jezsuita szerzetes latin nyelvű feljegyzése; végül maga a keresztelési anyakönyvi fejezet szintén latin nyelven.

Thury kétoldalas írása sok pontatlanságot tartalmaz. Ugyanakkor jó néhány érdekességet is. Mivel ezen tanulmánynak nem feladata az abban leírtak elemzése és kritikája — ugyanis más céllal került a szerző látószögébe, — ezért ezekből csupán néhányat emelek ki, amelyek fontosnak a továbbiak megértéséhez.

Az itt közölt adatok nem eredetiek. 1736-ban egy pontosabban nem ismert nevű jezsuita szerzetes, Ferenc gyűjtötte össze azokat „levéltárban feltalált hiteles, mondjuk eredeti elrongyolódott levelekből” — írja a közlő. Mivel ezek az anyakönyvi töredékek mind református és evangélikus nemesi családok adatait tartalmazzák, a másolat elkészítéséhez Kisóczy (Kicsóczy?) Mihálynak, a komáromi2 jezsuita rendház helyettes rendfőnökének a beleegyezését kellett elnyernie. Ennyi idő távlatából már nem tudjuk kideríteni, hogy milyen céllal, kinek a számára íródott a másolat, vajon miért tarthatta fontosaknak a római katolikus szerzetes azok megmentését. Latin nyelvű bevezetőjében azt írja, hogy összegyűjtötte és -szerkesztette a talált adatokat. Valószínűleg nem egy, hanem kettő, esetleg három különböző, eredeti anyakönyv is szóba jöhet az elkészítéskor.

Miután XIV. Kelemen pápa 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatta, Ferenc szerzetes ezt a kis könyvecskét magával vitte, s 1777-ben két forintért eladta. így került az a Vas megyei Rohoncra az evangélikusok kezébe. (Rohonc evangélikus templomát 1787-ben építették, tehát az egyházközség megalakulása jóval korábbi lehet.) A névjegyzék kalandos sorsa ezzel még nem ért véget, mert később Tapolcafőre (ma Pápa

1 Thury Etele (1861-1917) református lelkész, teológiai tanár, író és egyháztörténész.

2 Komárom: a város nevén a mai Komarno (Szlovákia) értendő.

2013/1-2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 147