Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri István: Páska vagy húsvét - szempontok a pascha szó újszövetségi fordításához

PÁS KA VAGY HÚS VÉT

műén a páska megevéséről van szó, tehát a fordítás hangozhat így: „hanem megehes- sék a páskát.”

Jn 18,39: ECTTLV óe auvf]0£La úpiv íva £va ánoAvoco ü[xiv év xcü Tláoxoi. A tárgyalt fordításban ezt találjuk: „szokás nálatok, hogy valakit szabadon bocsássák a húsvét ünnepén.” Olyan értelemben jó a fordítás, hogy a 7iáayoc időpontot jelöl, azonban nem a rituális ünnepről van szó, hanem inkább arról a szokásról, hogy a pogány uralkodó a zsidók számára fontos eseményként ismeri el a páskát, és ez lehetőséget ad neki az amnesztia gyakorlására. A páska itt az amnesztia oka, alkalma, ebből következően tehát ez lehetne a jobb fordítás: „szokás nálatok, hogy valakit szabadon bocsássák a páska alkalmából. ”

Jn 19,14: f)v bt 7iaQacrK£uf| xoü náax«, topa tjv cdq, Ikxij. Az új fordítás szerint: „a húsvétra való előkészület napja volt, délfeléjárt az idő. ” A 7iaoa(TK£t)t] előkészületet, felkészülést jelent. Ez a fordítás azt sejteti, mintha az itt leírtak a húsvét napját megelőző napon történtek volna. A páskavacsorát este fogyasztották el, hiszen naplementével már elkezdődött az ünnep. Az itt említett esemény valójában ugyanaznap történt, amikor este a páskavacsorát elfogyasztották. Javasolt fordítás: „a páskavacsorára való előkészület napja volt, délfelé járt az idő. ” Ez a fordítás sokkal inkább azt jelenti, hogy az események délfelé történtek, ugyanaznap, amikor este a páskavacsorát elfogyasztották.

ApCsel 12,4: (3ouAó|X£Vog pExa xö náo%oi avayayxív atixóv xtti Aatti. Az új fordítás így adja vissza: „mert apáskaünnep után akarta őt a nép elé vezettetni. ” Ez a fordítás nem szorul változtatásra, hiszen itt valóban arról van szó, hogy Heródes tekintettel van a zsidók ünnepére.

IKor 5,7: yáo xö náo%a f]pctiv £xü0r) Xoiaxóc;. Az új fordítás szerint: „mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus már megáldosfatott. ” Jézust még földi életében Keresztelő János nevezte először „Isten bárányának” ó ex p voc xoü 0£OÜ (Jn 1,29). Ezzel a kijelentéssel Jézus egész földi élete és szenvedése sajátságos értelmet kap. A számos ószövetségi előkép beteljesedését látták Jézusban az első keresztyének. Ebbe a hagyományba illeszkedik bele Pál megfogalmazása is. A konkrét szövegkörnyezetet is figyelembe véve, semmiféleképpen nem a páskabárány ószövetségi jelentése szerint értelmezi Jézus halálát, hanem éppen azt hangsúlyozza, hogy azt el kell hagyni, azon már tovább kell lépni. Teológiailag ez azt jelenti, hogy Jézus halála több és másabb volt, mint a páskabárány leölése. Ezek figyelembe vételével itt indokolt a 7tá(7Xa szót húsvéti báránynak fordítani, hiszen ezzel éppen azt fejezzük ki, hogy itt nem a páskabárány évente megismétlendő levágásáról van szó, hanem egy egyszeri és megismételhetetlen dologról.

Zsid 11,28: nÍ0X£L 7T£7TOÍr]K£V XO TxáoXOC Kai xf]V TIOÓCTXUCTtV XOÜ aípaxoc;, a tárgyalt fordítás szerint: „hit által rendelte el a páskát és a vérrel való meghin- tést.” Tekintettel arra, hogy itt Mózesről van szó, egyértelmű, hogy az itt található fordítás a legmegfelelőbb.

2012/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 15