Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A gazdasági erkölcs alapjai a Mózes első könyvében
A GAZDASÁGI ERKÖLCS ALAPJAI 3) Egyiptom Az egyiptomi kultúrában az erkölcsök nem voltak lazának mondhatók. Ez érvényes volt a családi életre is. Egynejűségben éltek, ami alól a királyi udvar tagjai voltak kivételek.4 Ok háremeket tartottak, ami a gazdagságnak is jelképe volt. A házasságot az istenek oltalma alatt működő intézménynek tartották. A hatalmas építkezéseken dolgozó állami alkalmazásban lévő szakemberek munkáját megbecsülték, fontosnak tartották, mert a legfontosabbnak tartott munkát végezték: a fáraók örök nyughelyét építették. Kákosy László szerint a helyi, kisebb jelentőségű ügyeik intézését saját bíróságaik végezték, s ez azt mutatja, hogy széleskörű önkormányzatisággal rendelkeztek. Ha akadozott az ellátás, van példa arra, hogy a kézművesek a jogaik érvényesítése érdekében beszüntették a munkát, tüntettek.5 A parasztok és a rabszolgák sorsa ennél vigasztalanabb volt. A rabszolgatartás nem feltétlenül az uralkodó osztályhoz való tartozás vagy a tehetősség jele volt. Rabszolgája a csaknem nincstelen parasztnak is lehetett. Sorsuk azonban nem volt könnyű. A birodalom felé akkor is teljesíteni tartoztak, ha a gabonát sáska, vízilovak vagy rágcsálók pusztították. II. Fogalmi eszköztár Amit mi erkölcs alatt érünk, azt az Ószövetség egyetlen szóval nem tudja kifejezni. Szóba jöhetne az ivritben használatos 101Ű, de annak a jelentése nem fedi teljességgel azt, amit mi e fogalom alatt értünk. A “10172 egyébként az Ószövetségben is előforduló kifejezés, de értelme inkább a fegyelmezés, figyelmeztetés, intés jelentéstartalmával fordul elő. Ha egyetlen szóban nem meghatározható, amivel most foglalkoznunk kell, mi az a fogalomkör, amit az Ószövetségben keressünk? Erkölcs alatt általában az ember magatartását, értékrendszerét irányító, azt meghatározó, társadalmi szinten helyesnek tartott szabályok összességét értjük. De ezen kívül lényegi eleme a szónak a szokás, amihez úgy jutunk hozzá, hogy a környezetünkben élők gondolkodásmódja és viselkedése magatartási ősmintaként szolgál, amit átveszünk, és amihez a saját cselekedeteinket mérjük. A magyar erkölcs szó első szótagjában benne van az erő szó, melyhez párosul a köl-cs/kül-cs elem. Ez a megközelítés - nyelvünk logikája - magában hordozza, hogy belső szellemi erők külső megnyilvánulását értjük alatta. A Bibliát tanulmányozó embernek azonban nem az a legfontosabb, hogy társadalmi szinten mit tartanak követendőnek, mert az koronként változhat, sőt az adott társadalmon belül is érzékelhetők rétegződések. A gazdasági életben elhangzik időnként, hogy mindent szabad, amit nem tilt a törvény. Mi ezzel nem érthetünk * 3 4 A mai ember számára idegen, de az ókori Egyiptomban lehetséges volt a testvérházasság. A testvérházasságban előképként Ozirisz és Izisz szolgált, akik testvérek voltak, majd később házastársak. Ennél még meghökkentőbb, hogy a fáraók a saját lányukat is feleségül vehették. Ennek az oka az volt, hogy a fáraók istennek tekintették magukat, s isteni mivoltukhoz isteni eredettel rendelkező házastárs párosulhatott. Példa erre az exodus fáraójaként számon tartott II. Ramszesz. 3 Kákosy László: Re fiai. ókori Egyiptom története és kultúrája, Gondolat Budapest, 1979. p. 172. 2012/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 33
