Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A gazdasági erkölcs alapjai a Mózes első könyvében
Fodor Ferenc egyet, mert azt tartjuk, Fiogy a gazdasági erkölcs keretei ennél szűkebbek. Azt tehát világosan látjuk, hogy számunkra nem elégséges a társadalmi szinten helyesnek és követendőnek tartott szabályok összessége. Olyan társadalmi kontextusban, az Európai Unióban, ahol a népek együttélésének alapokmánya nem tartalmazhatja normatívaként a zsidó-keresztyén értékeket, különösen érvényes, hogy valami többre van szükség. Márpedig igaz Berzsenyinek a Magyarokhoz írott klasszikussá vált megállapítása: így minden ország támasza, talpköve A. tiszta erkölcs, melly ha megvésg: Ráma ledűl, s rabigába görbéd. Hiányában a veszély tehát nagy, s keresnünk kell a társadalmi szinten követendőnek tartott szabályok összességén túlit, ami örök. Ez számunkra kétségtelenül a Biblia, melynek első, terjedelmesebb részének legelső könyvében vizsgáljuk most a gazdasággal összefüggésben azt, ami egyetlen szóval az Ószövetség nyelvén nem fejezhető ki. Összefoglalva az eddigieket azt mondjuk, hogy az Ószövetség fogalmi eszköztárában nincs olyan kifejezés, hogy egyetlen szóval ki lehetne fejezni azt, amit mi erkölcs fogalma alatt értünk. G. Fohrer szavaival élve sokkal inkább meghatározzák azok a szokások, amelyek ősi eredetre vezethetők vissza, amennyiben törvényi rendelkezések nem változtatják meg őket. Ahol az eredet élő és egyértelmű, ott nincs szükség törvényekre. Az izraelita a jónak és tisztességesnek számító úton halad (Péld 2,20), s eközben nem tesz meg bizonyos dolgokat, mert azok gonoszságnak számítanak Izraelben (lMóz 34,7; 2Sám 13,12).6 Felépítményét tekintve az ókori Izrael erkölcsi felfogása részben az egész világon jelenlévő erkölcsi normákból, másfelől a nomád életformával összefüggő szabályokból, továbbá egyes elemeiben a honos palesztinai földművelő őslakosság szokásaiból táplálkozott. Ahol azonban kellett, mindezeket átalakította, formálta a kijelentést adó Örökkévaló parancsoló akarata. Az erkölcs ószövetségi fogalma éppen ezért minden kimutatható részelem vagy benne (is) kimutatható egyetemes erkölcsi érték mellett át- meg átszövődik a hittel, mely minden történeti adottsága ellenére sem vált sem autonómmá, sem pedig többség által gyakorolt magatartási és viselkedési szabályok által befolyásolhatóvá vagy meghatározhatóvá, hanem Izrael Istene által szabályozott maradt. III. A Mózes első könyvének vizsgálata Az Ószövetségben e kérdéskör vizsgálatára nézve is alapdokumentumnak számít a Tóra. Az Ószövetség tanítói azt mondják, ha Izrael a Tórát megtartotta volna, nem volna szükség a többi szent iratra a Héber Bibliában, és a Messiás is azonnal eljönne. Azt nem tudhatjuk, hogy a Messiás mikor jön el, de a mondat első felével egyet lehet érteni. A Tóra minden erkölcsi döntés és megfontolás alapdokumentuma 6 Fohrer, G.: Sittlichkeit címszó, a RGG3J. C. B. Mohr (Paul Siebeck) Tübingen 1962, Sechster Band kötetében, p. 66. 34 SÁROSPATAKI FÜZETEK2012/2
