Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Az inkulturáció jelenségéről. Ont he Phenomenon of Inculturation
Barnóczkí Anita védekező volt, és kell hogy legyen, amennyiben saját, ajándékba kapott tartalmát veszélyezteti; ugyanakkor e kultúra nyitott is volt, és kell, hogy legyen, amennyiben küldetését, Isten országa képviseletét és az evangélium hirdetését komolyan veszi.51 2. Globali^ááó A globalizáció jelenségének megértésében kevés segítséget kap teológiai gondolkodásunk a társadalomtudományoktól, ugyanis e jelenség vizsgálatakor már gyakorta meg sem jelenik a vallás témája. Bár találhatunk olyan írásokat, melyek az egyházak és felekezetek mint intézmények nemzetköziségét vázolják, a vallás és keresztyén- ség jelenlétét mint formáló, meghatározó erőét mellőzik a szerzők. Mivel elsődleges szempontnak a gazdasági globalizáció tűnik, az egyház és vallás, mely legfeljebb az erkölcs kategóriájában ad visszhangot e jelenségre, nem tekintendő sokak számára mérvadónak. Pedig a globalizáció kialakulásának történetében keresztyén gyökereket is találunk.52 A nemzeteken átívelő kereskedelem és piac integrációs és univerzaüzáló nyomás alatt tartja a nemzeteket, társadalmakat, amelyek egyfelől igyekeznek megfelelni a követelményeknek, nehogy bekövetkezzék, amit a legnagyobb fenyegetésként hirdet globalizált világunk: „aki kimarad, lemarad”. Másfelől azonban a nemzeti identitások alapvető része továbbra is, hogy önmagukat másoktól való különbözőségükben fogalmazzák meg. Ez egyre nagyobb nehézséget jelent, az emberek egyes csoportjaiban pedig bizonytalanságot ébreszt, melyet a tőlük különbözőekre, Európában jellemzően a nemzeti kisebbségekre vetítenek ki.53 Az univerzaüzáló és frag- mentáló tendenciák párhuzamosan jelentkeznek tehát nem csak a minket körülvevő világban, de keresztyénségünkben is, egyházak és felekezetek sokaságának létrejöttével, melyek identitásának ugyanígy szerves része a másoktól való különbözőség megfogalmazása. A különböző részeket globaüzált világunk úgy tekinti egésznek, hogy egymás alternatíváivá teszi őket. Ezek alapján Van Gelder megállapítja,54 hogy az emberiség vándorútján egy új országba érkezett. Ebben a világban a lokaütások és lokáüs kontextusok globáüs szempontból értékeltetnek és értelmeztetnek, vagyis a globáüs falu részeiként. Ebből azt a következtetést vonhatnánk le első látásra, hogy ebben az új „országban” a normák és irányok is valamelyest egységesek, ez azonban nem igaz. Az egységességet az intézményesített relativizmus, individuaüzmus és pluraüzmus képviseü. Ennek pozitívumát Van Gelder épp a különbözőségekben látja, melyet a keresztyén teológia értékelhet Isten ajándékaként, gazdagító lehetőségként. Inkulturációs szempontból a globalizáció mégis új kihívást jelent, hiszen az egyháznak a rábízott igazságot keü hirdetnie, mely nem relatív, miközben folyamatosan szembesülnie keü azzal, hogy a befogadók részéről csak egy az igazságok közül. A gyakorlati keresztyén életben pedig kérdéssé váük, hogy mennyire tudjuk gazdagítóan és gazdagodva megélni azt a lehetőséget, hogy immár könnyűszerrel 51 Boda, i.m. p.59-61 52 Strenski, Ivan: „The Religion in Globalization”, 631-652. 53 KANNÁMON, i.m. 113-114. 54 VAN Gelder, Craig: „Defining the Center - Finding the Boundaries: The Challenge of Re- Visioning the Church in North America for the Twenty-First Century”, 26-51. 50 Sárospataki Füzetek 2012/1
