Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Az inkulturáció jelenségéről. Ont he Phenomenon of Inculturation
AZ INKULTURÁCIÓ JELENSÉGÉRŐL elérhetővé válik olyan keresztyének tapasztalata és tudása, akik más kultúrák talaján fogalmazzák meg önmagukat. Az egyes ember maga is változik új kultúrájában. A technikai és civilizációs fejlődés ugyanis, ahogyan Buda Béla megállapítja,55 az emberi természet ellen hat. Az individualizáció az individuum túltengését eredményezi, az érték megélésének módja a versengés, ezáltal a teljesítménykultusz, a csökkenő társadalmi szolidaritás és az elszigetelődés közösen „az önimádat kultúráját” teremtik meg. Mindezek mellett a globális falu technikai fejlettsége, globális médiabefolyásolás alá helyezve az embereket, tömegkultúrát teremt, és megerősíti a kívülről vezéreltséget. A felkínált alternatív megoldások tömkelegében pedig alternatív, virtuális világokat hoz létre. Mindez fejlődésnek tűnik ugyan technikailag, ezáltal úgy tűnik értelmileg is, az érzelmekkel azonban egyre nagyobb baj van. Buda „érzelmi analfabetizmusnak” nevezi ezt a jelenséget. A globális világban feloldódó, látszólag mindehhez kötődni tudó, gyakorlatilag elszigetelődő egyén ugyanis nem tud mit kezdeni az intimitással, életében összezavarodnak a nemi szerepek, dezorientálttá válik a személyiségfejlődés, és a tartósan, megküzdötten kialakított értékek helyett, a fogyasztási szemléletből fakadóan, beéri az „instant kultúrával”. Ezek a mai ember kérdései, melyekre választ vár, miközben megértésének módja jelentősen változott. Témáinkban és azok megfogalmazásában ez ismét csak inkulturációs megoldásokat igényel a mai teológusoktól. 3. Pluralizmus és postmodern A globalizációval együtt jár a pluralizmus jelensége is. Vallási, felekezeti, kulturális pluralizmus jellemzi életünket, amelyben — mivel a rendezőelvek szintén esetlege - sek és választhatóak - maga a rend vált bizonytalanná. Tomka56 ezt a kuszaságot a gondolkodás több alapdimenziójában is megmutatja. A tér a 20. századig az egyén által áttekinthető tagoladan egység volt, mely értelmet adott a világ „saját birodalomból” való szemlélésének. Ma ez a szemlélet csak egyéni érvényességre tarthat igényt — a tér így mozaikszerűen tagolódik. Az idő egy pontra szűkült, a tegnap éppúgy elveszti jelentőségét, mint ahogy a jövő is, melyet kiszámítani egyre kevésbé tudunk. Az idő szűkülését a gyorsulás érzése is erősíti. Hasonlóan megváltozott az életnek biztos kapaszkodókat, modelleket, megoldásokat kínáló kultúra szerepe is. Az egyén keresi és kiválasztja, milyen kultúrát és hitet képviseljen, azt honnan szerezze, és hogyan adja tovább. Ez a bizonytalanság új aktualitást ad az inkulturáció kérdésének. A pluralizmus kettős irányúan jelenik meg keresztyén életünkben. Egyfelől nem csak körülvesz bennünket, de ránk is hatással van, bennünk is teret nyer, és arra késztet minket — ahogy Forell fogalmaz57 —, hogy megalkossuk saját szinkretista világképünket és valóságértelmezésünket. Ebből következően észrevétlenül lesz egyre nagyobb az a kalap, melyet keresztyénségnek nevezünk, és amelybe egyre több mindent dobálunk. A pluralizmus másik hatása, hogy amikor a keresztyénséget eb55 BUDA Béla: Az új ezredév emberének lelki dilemmái. A posztmodem ember és társadalom — és a morenoi örökség. http://www.budabela.hu/dokumentumok/... Aij%20evezred%20-moreno.doc 56 Tomka, i.m. 57 FORELL, George W.: The Proclamation of the Gospel in a Pularistic World — Essays on Christianity and Culture, 1973. 4-5. 2012/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 51
