Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Brinkman, Martien E.: Kölcsönösnek tekinthető-e az antropológia és a krisztológia kapcsolata?
KÖ LCSÖ N ÖS N E K TE KI NTH ETÖ-E... ? teizmus és ateizmus között”.23 Jüngel jól dokumentált Barth-értelmezése világossá teszi, hogy Barthot eléggé paradox módon — annak ellenére (vagy éppen annak köszönhetően), hogy Isten teljesen más jellegét hangsúlyozza — lehet úgy olvasni, mint aki az a 20. századi teológus, aki azzal, ahogyan az istenit az emberihez kapcsolja, krisztológiájában és következésképpen antropológiájában szigorúbb, mint korának bármelyik más teológusa. Barth antropológiai meglátásainak semmi közük nincs az emberi létezés alap- feltételeinek fenomenológiai elemzéséhez, de túlnyomóan azon alapszanak, ahogyan Istennek a Krisztusban adott kijelentését értelmezik. Krisztusban nyilatkoznak ki az emberiség, embervolt Istentől kapott lehetőségei. Amikor tehát Barth „Isten humanitásáról” beszél, akkor nem egy „idegen” vagy külső eszmét, fogalmat alkalmaz Istenre, hanem arra mutat rá, hogy mi tartozik Istennek a Krisztusban adott kijelentése lényegéhez. Azaz „Isten humanitásáról beszélni” tautologikus beszéd. Isten humanitásának fő tulajdonságai ugyanazok, mint istenségének, az érvelést azonban nem fordíthatjuk meg. Istensége a meghatározó humanitására nézve.24 Összetartozásuk ellenére nem állíthatjuk azt, hogy Isten és az ember azonos. Akkor semmi újat nem mondanánk a kapcsolatukra való utalással. Az Isten-ember kapcsolat mindig másságot feltételez. Éppen ezért Istent és embert különbözőnek, másnak, megkülönböztethetőnek kell tartanunk. Mindamellett Augusztinusznak a Vallomásokban megfogalmazott kérdésére: „Mi tehát az én Istenem? Mit mondhat rólad, aki beszélni mer rólad?” (1,4), és „Mit szeretek, Uram, mikor téged szeretlek?” (X,6)25 — Barth szerint — csak azt a választ adhatjuk, hogy Krisztusban az Istenben lévő igaz embert és egy emberben lévő igaz Istent kell keresnünk. Vagy ugyanez a norvég teológus, Jan-Olav Henriksen paradox megfogalmazásában így hangzik: „Jézusban megértjük, hogy kicsoda Isten, amikor, és ha, Isten ember.”26 Jézus mint Isten Fia kijelenti, hogy mit jelent embernek lenni, Istent pedig az definiálja, hogy jelen van ennek az embernek az életében és munkájában. 23 E. Jüngel, ‘Humanity in correspondence to God. Remarks on the image of God as basic concept in theological anthropology’ in: E. Jüngel, Theological Essays, Voll (Edinburgh: Clark 1989), 124-153. (német nyelven: ‘Der Gott entsprechende Mensch. Bemerkungen zur Gottebenbildlichkeit des Menschen als Grundfigur theologischer Anthropologie’, in: E. Jüngel, Entsprechungen: Gott— Wahrheit — Mensch (München: Kaiser Verlag 1980), 290-317.) és E. Jüngel, ‘...keine Menschenlosigkeit Gottes...Zur Theologie Karl Barths zwischen Theismus und Atheismus’ in: E. Jüngel, Barth-Studien (Ökumenische Theologie, Bd.9) (Zürich-Köln-Gütersloh: Benziger Verlag-Gütersloher Verlagshaus Gerd Mohn,1982), 332-347. 24 Barth az ötvenes években kiadott négy kisebb kiadványában is krisztológiai-antropológiai meglátásait fejtette ki. Vö. K. Barth, Humanismus (Theologische Studien 28) (Zürich: Zoliikon 1950), angol ford. K. Barth, God,here and notv (Religious Perspectives 9) (London: Routledge, 1964), 94-108; K. Barth, Die Wirklichkeit des neuen Menschen (Theologische Studien 27) (Zürich: Zoliikon 1950); K. Barth, Christus und Adam nach Köm.5 (Theologische Studien 35) (Zürich: Zoliikon 1952), angol ford. K. Barth, Christ and Adam: Man and Humanity in Romans 5 (London: Oliver & Boyd, 1956) és K. Barth, Die Menschlichkeit Gottes (Theologische Studien 48) (Zürich: Zoliikon 1956), angol ford. K. Barth, The Humanity of God (Richmond: John Knox Press, 1960), 35-65. 25 Szent Ágoston, Vallomások (ford. Vass J.) (Budapest: Szent István Társulat, 1999). 26 J.-O. Henriksen, Desire, Gift, and Recognition: Christology and Postmodern Philosophy (Grand Rapids: Eerdmans, 2009, 208. és 333., ahol Henriksen a következő parafrázisát adja saját szavainak: “As the Son of God, Jesus is what God is like when God is a human”. 2012/1 SÁROSPATAK! FÜZETEK 33
