Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Brinkman, Martien E.: Kölcsönösnek tekinthető-e az antropológia és a krisztológia kapcsolata?

Brinkman, Martién e.

ni üzenetként hallott meg. Jézusnak a Lélek által vezetett konkrét élete nélkül az Ige élettelen betű lenne; az Ige nélkül Jézus konkrét életét bármire lehetne vonatkoztatni, és a legvadabb értelmezéseknek is ki lehetne tenni.12

Mondhatnánk azt, hogy Schoonenberg alaposan átgondolta a perikhorésfiszp, amiről Panikkar is beszél. A kifejezés a görög khorein igéből származik, és azt jelenti, hogy „átiépni”, „táncolni.” Jézus mindkét vonatkozása (Ige és Lélek) keresztül- / át-„táncol” egymásba. Áthatolnak egymásba sérülés és veszteség nélkül, és abban gazdagodnak, ami mindkettőre nézve egyedi és különleges. Jézusban az Ige „teljesen isteni emberi módon”, és Jézusban az emberi is megtalálható, amit a Szentlélek vezérel, „teljesen emberi isteni módon.”13 Ha még egyszerűbben akarnánk megfogalmazni: Jézus földi élete elválaszthatatlanul hozzátartozik annak módjához, ahogyan Istent ismerjük. Ennek a fordítottja is igaz: Isten csak Jézus földi létezésében jelenti ki magát.

Megdöbbentő, hogy a jelenlegi indiai teológiában éppen a dalitok (érinthetetlenek) Jézus-értelmezésében kap nagy figyelmet Isten köztünk való jelenlétének történeti valósága. Ha Isten jelen akar lenni Jézus földi életében, a „tisztátalan” családfával, melynek tagja két prostimáit (Ráháb a valódi és Támár, aki csak annak tetteti magát), négy „idegen” asszony (Rebeka, Ráhel, Ráháb és Rut), egy házasságtörő (Betsabé), egy olyan édesanya, akinek házasságon kívül született gyermeke, egy olyan édesapa, aki a munkásosztályhoz tartozott, és mivel Jézus maga „tisztátalan” kapcsolatban állt a samaritánusokkal, házasságtörő asszonyokkal és vámszedőkkel, akkor mennyivel inkább akarna jelen lenni a dalitok között.14 Ez a jelenlét nyilatkoztatja ki, hogyan akar isteni lenni.

Földi létezése nemcsak illusztráció, hanem kijelentés, kinyilatkoztatás. Jézus földi életének, szenvedéseinek, keresztre feszítésének hangsúlyozásával, és az Ige testet öltése mikéntjének értelmezésével összefüggésben beszél Thomas Thangaraj a „megfeszített gururól”.15 Itt Ige és Lélek együtt van, és Jézusban történik meg az, amire Schoonenberg gondolt, amikor az Ige és a Lélek perikhorésfiszjső\ beszélt. Ebben a perikhorésfistfise:n olyan létező antropológiai fogalmak, mint helyettes elégtétel, megbocsátás, áldozat, remény, igazság, szeretet stb. valóban átalakulnak és új értelmet nyernek.

Nehéz lesz kimutatni, hogy Panikkar krisztológiája saját antropológiai fogalmait hozza létre. Krisztológiája egészen jól illeszkedik a jelenlegi hindu filozófiai-antropológiai megközelítésekbe. Panikkar számára a makrokozmosz és a mikrokozmosz annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy egyik sem kaphat elsőbbséget. A kozmológia és az antro12 P. Schoonenberg, De Geest, hét Woord en de Zoon, 133: “Woord zonder Geest kan dode letter worden,

maar Geest zonder Woord kan tot verwildering leiden,

.....”.

1

3 P. Schoonenberg, De Geest, het Woord en de Zoon, 167: “Het Woord is in Christus op menselijke wijze volledig goddeüjk (....) en de mens is op goddelijke wijze volledig menselijk (—,).”

14 M. E. Prabhakar, ‘Christology in Dalit Perspective’ in: V. Devasahayam (szerk.), Frontiers of Dalit Theology (New Delhi: Indian Society for Promoting Christian Knowledge, 1997), 414-417. (402- 432.) és G. Robinson, ‘Jesus Christ, the Open Way and the Fellow-Struggler: A Look into the Christologies in India’, Asia journal of Theolog) 3/2 (1989) 411-413. (403-415).

15 M. T. Thangaraj, The Crucified Guru: An Experiment in Crosscultural Christolog) (Nashville: Abingdon, 1994) és M.T. Thangaraj, “The Word Made Flesh: The Crucified Guru” in M. A. Oduyoye és H. M. Vroom (szerk.), One Gospel — Many Cultures: Case Studies and Reflection on Cross-Cultural Theolog) (Currents of Encounter Vol. 21) (Amsterdam-New York: Rodopi, 2003), 107-127.

30 SÁROSPATAKI FÜZETEK2012/1