Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schweitzer Gábor: A "zsidóbérenc". Adalékok Molnár Kálmán közjogász professzor pályaképéhez
Schweitzer Gábor zsidóság az, amelyik „nagy erőforrása” a jövőjéért küzdő magyarságnak.22 Két évtized távlatából is megilletődéssel gondolt vissza azokra a nagyváradi zsidókra, akik a székesegyházban a „rettenthetetlen” Karácsonyi János „igyó magyarprédikááóit” szomjas lélekkel szívták magukba.23 Az ifjúság — zárta gondolatait — igenis számíthat rá jogos küzdelmeiben, ám semmiféle jogtalan cselekedetet nem fog védeni, miként a bűnösök bűntársává sem fog lealacsonyodni.24 Miután a szerző tudta nélkül a Budapesten megjelenő „Az Est” március 16- án átvette a „Nyílt válasz”-t, tucatnyi cikk reflektált országszerte Molnár Kálmán felvetéseire. Kassák Lajos a „Népszavá-ban „reményfakasztójelenségnek”nevezte, hogy egy egyetemi tanár „kilép aposvány peremére, ” és szembefordul „a butaság, a hisztéria és a gyűlölködéssel kevert tülekedés áramlatával', hogy kimondja a , józan szellem ítéletét” és szót emeljen azokért, akiket „a vágóhídra akarnak hajtani embertársai”}s Kardos Albert, a debreceni zsidó gimnázium nyugalmazott igazgatója az „igazkeresztyén”-1 üdvözölte Molnár Kálmán személyében, aki „a maga üdvözítőjének a legfőbb tanítását, a s^eretetet (...) vértül és palásul használja a gyűlölet ezer mérgezett nyila ellen”}b A neológ zsidóság vezető lapja, az „Egyenlőség” pedig kiemelte, hogy az a hang, amelyen Molnár Kálmán megszólalt, „az ezeréves magyar szabadelvűség és igazságosság hangja”}1 Nyilván magát Molnár Kálmánt is meglepte a „Nyílt válasz)’ visszhangja. Alighogy tudomást szerzett „Az Est”-beli megjelenésről, magyarázó és némiképp tisztázó interjút adott a Pécsett megjelenő „Dunántúl” című napilapnak. „Mindig az volt a meggyőződésem, hogy a zsidók erős túlsúlybajutása az élet napos oldalán igazságtalan dolog, r veszedelmeket rejt magában a társadalmi béke és a nyugodt fejlődés szempontjából. Egész életemben abban az irányban dolgoztam — nem frázisokkal, de cselekedetekkel -, hogy a számos tényező közrehatásával kialakult aránytalanság a sok vonatkozásban bántó módon érvényesülő Zsidó túlsúly visszaszorításával kiegyenlíttessék s a keresztény magyarság az állami, társadalmi és gazdasági élet egész vonalán abba apozjdóba jusson, amely őt jogosan megilleti”. Ezt a küzdelmet viszont „csak törvényes eszközökkel szabad folytatni, nem pedig durva módszerekkel, amik úri mivoltunkkal,jogérzetünkkel, vallásunk parancsaival homlokegyenest ellenkeznek, s míg egyrészről eredményre sohasem vezethetnek, addig másrészt a magyar jövőt veszélyeztetik”.2S 26 27 28 Ez az interjú bizonyos csalódást keltett azokban a körökben, ahol a „szabadelvűség” hangját vélték kihallani Molnár „Nyílt válasz”-ából. Ezt juttatta kifejezésre a Kadosa Marcell és Molnár Kálmán között a „Magyar Hírlap” hasábjain folytatott polémia is. Kadosa Marcell azt a kérdést intézte Molnár Kálmánhoz, hogy miként képzeli el a zsidó túlsúly törvényes eszközökkel történő visszaszorítását.29 Válaszában Molnár professzor az alábbiakat hangsúlyozta: „Én úgy képzelem el a bántóan jelentkező zs*dó túlsúlynak a megszüntetését, hogy állam és társadalom kötelessége a 22 Uo. 5. 23 Uo. 6. 24 Uo. 8. 2o Kassák Lajos: Levél Molnár Kálmán professzorhoz. Népszava, 1937. március 17. 26 Kardos Albert: Nyílt levél Dr. Molnár Kálmán pécsi egyetemi tanár úrhoz. Debreceni Független Újság, 1937. március 18. 27 Molnár Kálmán. Egyenlőség, 1937. március 18. 28 Interjú Molnár Kálmán professzorral az országos visszhangot keltett „Nyílt válasz”-áról. Dunántúl, 1937. március 18. 29 Kadosa Marcell: Tíz igazak. Magyar Hírlap, 1937. március 21. 66 Sárospataki füzetek2012/2
