Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schweitzer Gábor: A "zsidóbérenc". Adalékok Molnár Kálmán közjogász professzor pályaképéhez
A „ZS I DÓ BÉRENC” keresmény tömegeknek is megadni a lehetőséget, hogy felkü^dhessék magukat arány számuknak megfelelően a% élet napos oldalára”Egyik további írásában Molnár Kálmán hitet tett a liberalizmus mellett azzal a megszorítással, hogy a szónak eredeti, „krisztusi és magyar alkotmányjogi értelmében”tekinti magát szabadelvűnek, továbbá azon meggyőződésének is hangot adott, miszerint „az emberi méltóság s az ebből folyó szabadság elismerését jól rendezett állami és társas élet sine qua nonjának ” tekinti.30 31 A polémiák kereszttüzében Molnár Kálmán elhatározta, hogy zsidókérdésről vallott nézeteit rendszerezve is közzéteszi. Ennek eredménye lett az „esztelen” antiszemita heccelődés ellen fellépő, egyúttal a higgadt, körültekintő és felelősségteljes megközelítést szorgalmazó „ A gyűlölet nem építő erő” című 1937. május 1-i keltezésű írás, amelynek közlésétől azonban, amint ezt a kézirat első oldalára utóbb ráírta, a lapok elzárkóztak. Miről is szólt cikke? Véleménye szerint a zsidókérdésnek voltak olyan vonatkozásai, amelyekben a „keresztény oldalon” egyetértés mutatkozott. Darányi Kálmán miniszterelnök 1937. április 18-án Szegeden tartott beszédéből az alábbiakat emelte ki: Magyarországon a zsidó lakosság arányszáma nagyobb, mint a legtöbb országban; a zsidókérdés „magva” abban rejlik, hogy a zsidóság, még a magas arányszámát is jóval meghaladó mértékben érvényesül a gazdasági életben; a zsidókérdést „utcai tüntetésekkel és fejbeverésekkel” nem lehet megoldani. Elfogadva a miniszterelnök véleményét Molnár Kálmán hozzátette, hogy minden bizonnyal abban is egyetértés mutatkozik, hogy a zsidóság gazdasági túlsúlya olyan erőt és hatalmat jelent, ami az államvezetésre is nyomást gyakorol, és ami a társadalmi és magánéletben is feszegeti „a lelkűnkhöz magyar életformákat”. Ehhez a súlyos gazdasági és társadalmi problémához azonban csak megfelelő higgadtsággal, körültekintéssel, felelősségérzettel, nem pedig gyűlölettel és ártani akarással szabad hozzányúlni. Vitán felül állónak tekintette, hogy az európai keresztény civilizáció keleti kapujánál őrt álló Magyarország a zsidókérdést kizárólag abban az „európai keresztény szellemben” oldhatja meg, amely fennmaradásának jogcíme és biztosítéka. A „keleti barbárság”, valamint a „Balkán” eszközeivel amúgy sem lehetne a közélet nagy problémáit végérvényesen megoldani. Az ilyen kísérletek visszafelé sülnek el. A cári Oroszország pogromjainak visszahatásaként a százmilliós orosz nép nyakára „zsidó rémuralom” ült. Magyarországon szerencsére nincsen olyan, józan eszűember”, aki ilyen megoldásban — mármint pogromban - gondolkodna. ,,A nagyhangúfrázisok hangogtatoi nálunk annál kevésbé veszedelmesek, minél hangosabbak. ” A szélsőséges propagandának mindenesetre meglett az a következménye, hogy a figyelmet elterelte a zsidókérdés megoldásának komoly módjairól. Megzavarja azt a céltudatos munkát, amely a zsidókérdés megnyugtató megoldására, a társadalmi egyensúly helyreállítására vezethetne. A helyes megoldáshoz az „eszmék tisztázásán keresztül” vezet az út. Ennek kapcsán írta, hogy „kereszténytelen, törvénytelen és észtéiért' követelésnek tartja, hogy a kikeresztelkedett zsidót is a zsidók kategóriájába számítsák. Keresztényieden, mert szembehelyezkedik a kereszténység megállapításaival és parancsolataival. Törvénytelen, mert Magyarországon jogi értelemben csak zsidó vallás létezik, „zsidó faj nincs". Ám ez a törekvés ellentétben áll a magyar alkotmány szellemével is, hiszen a faj elmélet elfogadása „szétrobbantaná a Szent Korona államszervezetének” a tartópilléreit. A Szent Korona ugyanis „összefogott és összetartott mindenkit”-, nemest, jobbágyot, 30 Molnár Kálmán: Nyílt válasz Kadosa Marcell dr. úrnak. Magyar Hírlap, 1937. április 11. 31 Molnár Kálmán: Hol a következedenség? Magyar Hírlap, 1937. április 20. 2012/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 67
