Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: A vérontás néhány esete a királyok korában
A VÉRONTÁS NÉHÁNY ESETE egyértelműen feltételezi, hogy Mésa tudta: a drasztikus szertartás hatásos lesz, sőt a seregek, látva áldozatát a falakon, ugyancsak tudták, hogy az apotropaikus tett hatásosnak bizonyul erőikkel szemben. Az Izráelt megszálló harag azt jelenthette, hogy Mására haragudtak, amiért nem korrekt módon harcolt, vagy az attól való nagy félelem lehetett, hogy mi történhet majd velük, amikor támadnak. A deuteronomista történetíró az eseményekről tényszerűen számol be, anélkül, hogy kommentálná azokat, vagy hozzájuk teológiai magyarázatot fűzne. Mésának ezt a tettét úgy kell tekintenünk, mint amely a később várható szolgáltatás előlegét hordozza magában. A moábitáknál található a második vérontással kapcsolatos eset, melyet szeretnék itt megvizsgálni, Mésa feliratához tartozik a Moábita kövön. Megtudhatjuk ebből, hogy a moábiták nem csupán ismerték a herem fogalmát, mely az ellenség teljes pusztulását fejezi ki, s a bibliai szövegek összekapcsolják azt a hódítás hagyományával, de gyakorolták is azt. A 14-16. sorban Mésa leírja Nébó elleni hadjáratát. A várost rúbeniták lakták (4Móz 32,37 szerint), akiket Mésa „izraeliták”- nak nevez, feltehetően annak a királyságnak a nevével, melyhez hűek voltak (lKir 16,23-28): 14. És azt mondta nekem Kemós: Menj, foglald el Nébót Izraeltől, és én 15. elmentem éjszaka és harcoltam ellene a hajnalcsillag feljöttétől délig, és én 16. elfoglaltam azt és megöltem (w’hrg) mind a 7 ezer emberét, fiatal férfit és asszonyt 17. és lányt és szüzet, mert Ashtar-Kemósnak pusztítottam el őt teljesen (hrmth). A rúbeniek megölésének magyarázata nagyon tárgyilagosan fogalmazható meg. Olyan izraeli törzseknek a meghódításáról beszélünk, melyeket Omri telepített le annak a területnek a szívében, melyre Moáb jogot formált, de Mésa nem engedhette meg magának, hogy egy potenciális ellenség Izráel királyságából ciszjordániai törzsekkel egyesülve, a saját moábi királyságában lakjon, és nem szolgálhatta az ő érdekeit az a tény, hogy saját területén létezik egy hétezer megsértett menekültből álló tábor, néhány órai járásra korábbi lakóhelyétől. Ennek a reálpolitikának az indoklása modern nyelvezetű. Mésa olyan nyelvezetben írja le cselekedeteit, mely azt sugallja, hogy motivációja kultikus. A 17. sorban azt magyarázza, hogy aló. sorban említett gyilkolás Ashtar-Kemós istennő tiszteletére történt, oa: -intaub - sál kapcsolatosan a 17. sorban sok véleményt hoz az eddig említett szakirodalom. Ennek alapján két, külön nemű istenségre is gondolhatunk. Legegyszerűbb megoldás, ha Astór-t Kemós-sal azonosítjuk.9 A herem fogalmát az ellenség rituális elpusztításának fogalmaként kell értelmeznünk: ezt az ellenséget úgy gondolta, hogy nem tudja legyőzni az istennő segítsége nélkül (Nincs arra magyarázatom, hogy miért éppen az istennő a herem kedvezményezettje.). Mésa maga megjegyzi, hogy a Nébó elleni hadjáratot csupán Kemós rendelkezésére hajtotta végre. Ez a helyzet hasonló a Jerikó meghódításának történetében leírtakhoz, amikor is az istenség csodálatos beavatkozása a falak leomlásában öltött testet emberi közreműködés nélkül. 9 ' As t ö r des Ka mös... Gewöhnlich hält man' s t r für eine männliche Gottheit, die mit Ka mös identisch ist (' As t ö r, d. h. Ka mös)- Weippert Historisches Textbuch i. m. 247.; Ashtar-Kemosh is the name of Kemosh’s consort, the goddess who was considered the female counterpart of Kemosh... Ashtar-Kemosh can be connected with Ishtar, the Mesopotamian goddess of war.. .Astarte, a goddess of the fertility..Dearman Studies in the Mesha inscription i. m. 217- 222. 2012/2 Sárospataki füzetek 27
