Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: A vérontás néhány esete a királyok korában
ENGHY SÁNDOR Lakóinak tényleges kiirtása — férfit és nőt, ifjat, öreget — pont úgy, mint Mésa esetében, Izráelnekis feladata volt (Józs 6,1-25 lásd 21. vers). Mint Mésa, Józsué is ugyanazt az utasítást kapta egy istenségtől, hogy foglalja el a várost (Józs 5,13-6,5). Az események alapvető meghatározója az lehetett, hogy azokat a foglyokat, akiket isteni segédlettel fogtak el, nem foszthatták ki fogvatartóik, ők teljesen isteni fennhatóság alatt álltak. Haláluk az isteni beavatkozás elismerését jelentette, de nem szükségszerűen tekintettek arra úgy, mintha az szolgálatuk megjutalmazásának egy formája lett volna. Az emberi harcosok csak megbízottak voltak, és a háború végkimenetelének haszonélvezőivé lettek, mert birtokot szereztek, de nem többet. A harmadik moabita vérontás ebben az időben Ataroth városánál ment végbe, ahol gádiak laktak, akiket Mésa a törzsi nevükön említ. Erre utal feliratának 11-12. sora, azt sugallva, hogy mindez a Nébónál történt herem előtt zajlott (lásd 4Móz 32,34). Ezek a sorok az öldöklést a nébói esethez hasonlóan írják le, de a szóhasználatban valamelyest különböző módon: 10.. .és Gád emberei laktak Ataroth földjén régtől fogva és Izráel királya 11. építette magának Atarothot; és én harcoltam a város ellen és elfoglaltam azt és megöltem minden embert a vá 12. ros[ból], ry/(ként) Kámósnak és Moábnak Noha a ryt olvasatát a 12. sorban az új fotóknak köszönhetően biztosra vehetjük, a szó jelentése, talán rayat kiejtéssel is, bizonytalan marad. Adverbiumként leírhatja, hogyan történt az öldöklés. Főnévként utalhat arra, hogy mi is volt valójában az az ölés: ajándék, felajánlás, egy nagy gesztus vagy a nyilvánosság előtt zajló látványosság. A lehetséges magyarázatok sokfélesége, mely egymásnak ellentmondó, feltételezett etimológiára épült, fordítását nem döntötték el. Látva ezt a helyzetet, azt javaslom, hogy a ryt jelentését tartalma alapján kellene megállapítani, vallásos jelenségnek tekintve, még akkor is, ha etimológiáját homály fedi. Annak ellenére, hogy Mésaleírása Ataroth meghódítását illetően kevésbé szangvinikus, mint Nébóé , alapvető felépítése hasonló: „Harcoltam... Elfoglaltam... Megöltem mindet... isten nevéért.” Jóllehet a Nébó részlet így folytatódik: „Ashtar-Kemósért teljesen elpusztítottam azt”, az Ataroth részlet a gyilkolást így magyarázza: „ryt Kemósért és Moábért.” Hogy ezek teljesen párhuzamosak legyenek, Mésa azt is írhatta volna, hogy „egy herem Ashtar-Kemósért”, de úgy döntött, hogy nem így fogalmaz. A legnagyobb különbség a két leírás között az, hogy míg Mésa támadását Nébó ellen Kemós rendelte el, és az öldöklést csak közvetve említi, olyan igét használva, amely a h-r-m gyökből ered, herem-ről beszél Ashtar-Kemós számára vagy dicsőségére, addig az Ataroth-ra mért, személyesen Mésa által vezett, az ő katonai stratégiájának részeként megjelenő támadás során az öldöklést rayat-ként fogalmazza meg a szöveg, a két istenség, Kemós és Moáb számára vagy dicsőségére. E megkülönböztetés párhuzamát találjuk Izráel kultikus törvényhozásában. Hasonló az egyéni herem törvényéhez a 3Móz 27,28-29.10 10 De semmi, a mit valaki teljesen az Úrnak szentelt, mind abból amije van, akár ember vagy barom, akár mezei birtokából való, el ne adassék, és meg se váltassék; minden, a mi teljesen neki szenteltetett, igen szentséges az Úrnak. - 3Móz 27,28 28 SÁROSPATAKI FÜZETEK2012/2
