Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi köszöntésére

BÖRZSÖNYI JÓZSEF

fejezetben részletesen elénk tárulnak, és itt hangzik el a cél is, ahova az út vezet, Kánaánba. Lezárul ez a bevezető rész a genealógiákhoz hasonlóan Táré teljes életkorának följegyzésével és halálával. Új részlet benne csak az elhalálozás helyének lejegyzése, ami a korábbiakban nem volt, itt pedig már a folytatás témáját jelöli meg.

A fejezet főrésze ezzel az úttal kezdődik, és olyan rangra emelkedik fontosságában, mint az elsőszülött nemzése volt az eddigiekben, a nemzedékek továbbhaladásában. Joggal állapítja meg Breukelman, hogy ennek a résznek a központi szava a l^n ,29 Az egységes szerkezetet mutatja egy kettős közrezárás is. A 12,1-ben találjuk Isten parancsát: Majd a negyedik versben a parancs teljesítését: "1^A drámai részben, ahol az apa és fia viszonya annyira kritikussá válik, és ez a viszony végleges megoldásra jut, az elsőszülött valóban a következő nemzedék megjelenítője lesz, a 22,2-ben ismét ott van a isteni parancsa és a következő versben az

engedelmes teljesítés: 1^- Ezen túl a HKT ige is figyelemre méltó módon közrezárja az Ábrahámnak adott ígéretek elbeszélését. A 12,1-ben ott van Hifii formája: Menj arra a földre, amelyet mutatok neked, láttatok veled. A próbatétel leírása ugyancsak ennek az igének háromszoros használatával zárul: „Fölemelte Ábrahám a tekintetét, és meglátta, hogy ott van egy kos” NT1 (22,13), elnevezte ezt a helyet így: „Az Úr gondoskodik!”, azaz az Úr látja HKT Qal igetörzsben. Ez az elnevezés továbbra is fennmaradt: „Az Úr hegyén a gondviselés”, azaz az Úr hegyén van a meglátás, az Úr hegyén megláttatik nX~r Nifal igetörzsben. (22,14) A héber szöveg ezeket a szerkezeti jelzéseket szépen mutatja.

Az egész mn nnbin három főrészből épül fel. Az első szól Ábrahám útjáról és arról a földről, amelyet Isten ad neki és utódainak (12,1-15,21). Itt már az utód, aki eddig a főtéma volt, kiegészül a másik főtémával, amely az élettér, a föld. így halad együtt előre az esemény időben és térben. Hangsúlyos itt a hely. A második rész Ábrahámról és fiáról szól, az elsőszülöttről, akit Isten majd nagy néppé tesz, itt az időben a továbbhaladás folytatódik (16,1-22,19), a harmadik rész Ábrahám életének végét mutatja be (22,20-25,11). Ezeken belül is található logikus szerkezeti felépítettség. Például az első részben. A 12,1-13,18 egy gyűrű- szerkezetet mutat. Hét kisebb egységből áll, amelynek a közepén van egy olyan szakasz, amely kiemelt mondanivalót hordoz. Három kisebb rész vezet ehhez a központhoz, amelyekkel párhuzamban áll másik három, amelyek ebből a központból indulnak ki. Az első részlet azt mondja el, hogy Isten Ábrahámot elindítja arra a földre, amelyet majd mutat neki (12,1-4), ennek párhuzama a szakasz végén, amikor Ábrahám felemeli a tekintetét, és megszemléli az egész földet, amelyet az Úr neki fog adni (13,14-18). A második részlet szól a Kánaánba érkezésről és az oltárépítésről (12,4-7). Ezzel áll párhuzamban a terület elosztása Ábrahám és Lót között (13,5-13). E kettő közrefog három olyan részletet, amely az egyiptomi kitérőről ad hírt. Egyik részlet a délre vezető út eseményeit tárja elénk (12,8-9), ezzel teljesen párhuzamos, ugyanazokat a helyeket érintve, a visszavezető út Egyiptomból, egészen az oltárig, amelyet az Egyiptom felé vezető úton épített Ábrahám (13,2-4). Középen pedig ott van az egyiptomi tartózkodás eseményeivel együtt (12,10-13,1), amely sejtet valamit abból,

29 Breukelman, Frans: Bijbelse Theologie. 1,2. 73. p.

22 Sárospataki Füzetek 2012/2