Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi köszöntésére

nnbm és yeveaLC

hogy ide kerülnek az utódok, és itt lesznek nagy néppé.30 Hangsúlyos ez a középpont, mert előre jelzi az egyiptomi tartózkodás részletesen bemutatott történetét, amely majd a (37,2) felirat □pIT nH^n alatt kerül sorra. Itt tehát az élettér, a terület kérdései vannak napirenden, kulcsszava ennek az pK. Ezek után ismét a történelmi előrehaladás, az apát követő új nemzedék kérdése kerül újra sorra. Izsák születése. Nem a természetes folyamatosság, hanem Isten elhatározása és áldása. Ez a rész a 22. fejezetben jut csúcspontjára, ahol véglegessé válik, hogy Izsák a történelmi vonal folytatása. A 22. fejezet végén egy rövid, de nem fölösleges kitérő, Ábrahám testvérének, Náhórnak a leszármazottairól, nem abban a genealógia formában, ahogyan két sorozatot már láttunk Noé előtt és után, hanem csak a nevek felsorolása itt-ott megjegyzésekkel, de közöttük ott van Betűéi neve és leánya, Rebeka, akikről majd később hallunk Izsák házasságának történetében. Miután Náhór utódairól is olvashattunk, Táré nemzetsége azzal zárul le, hogy Sára örökébe Rebeka lép, Ábrahám örökébe pedig Izsák. Ábrahám életkora, halála és temetése lejegyzéséhez csadakozik a folytatás, a cél felé a továbbhaladás: „Abrahám halála után megáldotta Isten az ő fiát, Izsákot” (25,11). így halad tovább a H2“Q Isten elhatározása szerint. Kitérőként egy rövid mellékvonal említése vezeti be a DHX m^lD TDD harmadik fejezetét, jelezve Izmáéi leszármazottait (25,12-18), de nem ez a vonal halad tovább, nem ez vezet Izrael népének létrejöttéhez, hanem Izsák vonala (25,19-35,29). Ennek a résznek a főtémája az elsőszülött mellett a két testvér versengése31 a rH"D3 és a rD“Q elnyeréséért. Az egész nagy mű negyedik, záró fejezete a □pS?’’ ITH^n, amely a 37,2-ben kezdődik, miután itt is egy mellékes területről hallunk tudósítást a 36. fejezetben. Azt is megfigyelhettük az utóbbi két egységnél, hogy mikor lezárul egy ősatyának a története, és mielőtt kezdődne a következő nemzedéké, előbb egy mellékvonal feljegyzése következik, amin nem halad tovább az elsőszülöttségi áldás. Ezt követően jön ismét az, aki egy nemzedékkel tovább vezet a célhoz, Izrael néppé formálódásához.

A logikus szerkezet fő pontjai a rrnVin előfordulásai, amelyek sorban a □ix nn^in nso alfejezeteit jelölik, és azokon belül a logikus felépítés más eszközei is megjelennek, például egy gyűrű-szerkezet. Ez az inkább vázlatos bemutatás Breukelman nyomán jól igazolja az egységes egészet, ahogyan a Genezis mint művészien felépített irodalmi mű áll előttünk, bemutatva Isten történelemformálását, ahogyan O kiválasztja és létrehozza népét, Izraelt.

30 Breukelman, Frans: Bijbelse Theologie. 1,2. 111-112. pp.

31 Breukelman, Frans: Bijbelse Theologie. 1,2. 188. p.

2012/2 Sárospataki Füzetek 23