Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi köszöntésére

rvn^in ÉS yeveaiC

kerül, hogy elnevezte elsőszülött fiát Sétnek. A sorozat hetedik tagja Énók, róla azt tudjuk meg elsőszülött fia nemzésén kívül, hogy Énók Istennel járt. Életének két szakasza, az ante és post itt is megtalálható, de nincsen ott halálának lejegyzése, hanem helyette az van, hogy Énók Istennel járt, és egyszer csak eltűnt, mert magához vette őt Isten. Minden más adat megegyezik a sorozat többi tagjával, csupán halálának ténye más, nem meghalt, hanem Isten magához vette, így tűnt el a földről. A kilencedik tagnál van még eltérés, ahol Lámek az apa és Noé az elsőszülött fiú. Erről az elsőszülött fiúról találunk további följegyzéseket, mivel vele az események nagy fordulatot vesznek. Róla ezt mondja az 5,29: Noénak nevezte el, és ezt mondta: 0 vigasztal meg bennünket kekünk fáradságos munkájában a termőföldön, amelyet megátkozott az Ur. Az elnevezés elhangzik itt ismét, mint a sorozat első tagjánál. A kettő közrezár egy egységet, jelezve az összetartozást. Ezt a közrezárást az irodalomtudomány inklúziónak nevezi. A további közlés pedig ezt a sorozatot összeköti a teremtéstörténetet követő bűnbeesés történetével, mint ahogy a sorozat kezdetén a címfelirat után egy rövid összefoglalás (5,1-2) felidézi a teremtéstörténetet, amelyre az első taghoz fűzött megjegyzés, a maga hasonlóságára és a maga képmására, szintén emlékeztet. Egy felsorolás egyformaságával és rövid kitérő megjegyzéseivel annyira egységet alkot, hogy joggal állapítja meg Breukelman, tudatos és logikus felépítés. Folytatja ezt azonban Noé személyével, akit lehetne a sorozat tizedik tagjának is tekinteni, mivel ugyanazok az adatok róla is föl vannak jegyezve, mint amelyek az első kilencről. Azonban jelentős eltérés is van. A Noéról szóló egység első sorában nem az elsőszülött fiú szerepel egyedül, hanem egyszerre a három fiának neve, akikkel az özönvíz katasztrófáját átélték. A megszokott első sor után nem a további élet azon eseményei következnek, hogy még fiai, lányai születtek és életének további évszámai, hanem hosszú leírásban az özönvíz katasztrófája. Az özönvíz történetének leírása után hallunk életének további esztendeiről a 9,28-ban, és a 9,29-ben megtaláljuk a korábbi 9 tagú sorozat harmadik sorának szokásos adatait, Noé életének teljes idejét és halálának közlését. Noé élete is két szakaszra oszlik a leírás szerint, de a két szakaszt nem az elsőszülött nemzése választja el, hanem az özönvíz eseménye. Itt is megvan hát az ante et post, de ez Noé esetében ante et post diluvium.26 Nyilván Noé életében is megvolt az elsőszülött nemzésének az ideje, de nem ez lett életének meghatározó eseménye. Ezt teljesen beárnyékolta az özönvíz eseménye, és az lett a mindent meghatározó. Teljesen logikus, hogy a leírásban elkezdődik Noé életének a bemutatása úgy, ahogyan a korábbi nemzedékek során történt, de ezt félbeszakítja Noé életének legnagyobb eseménye, az özönvíz. Éppen ott szakítja félbe, ahol az elsőszülött kiemelése következett volna. Különös, hogy a 6,9-ben találjuk az m rvn^in n1?« feliratot, amit nem a sorozat második sora követ, az első ugyanis már korábban megjelent a 9 tagú sorozat folytatásaként, hanem egy hosszasan kiterjedő esemény bemutatása. Ennek a végén azonban ott találjuk a 9,28-29-ben mindazt a közlést, amit az előző sorozat minden tagjánál megtaláltunk, élete második felének idejét, teljes életének hosszát és halála tényének lejegyzését. Egy dolog marad el, annak lejegyzése, hogy még ezután is születtek fiai és leányai. Ehelyett a 10,1-tői a 11,9-ig Noé leszármazottairól hallunk. Nem a korábbi rend szerint. Nemcsak az

26 Breukelman, Frans: Bijbelse Theologie 1,2. 32. p.

2012/2 Sárospataki füzetek 19