Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi köszöntésére
BÖRZSÖNYI JÓZSEF elsőszülött neve van feljegyezve, hanem mások neve is. Nem az elsőszülöttön van a hangsúly. Nem arról szól a leírás, hogy hogyan vezet a vonal tovább apáról fiúra, az majd a 11,10-ben folytatódik. Ez egy mellékvonal, ahol az emberiség szétszóródása az elbeszélés témája. Ez adja azt a környezetet, amelyen belül az elsőszülöttek vonala elvezet Izrael létrejöttéhez. így lehet az egész m-6in iso témája Izrael létrejötte a népek között, mint az elsőszülött a népek sokaságában. Egyébként Noé életének is két szakasza van, az özönvíz előtti és az özönvíz utáni; ante et post diluvium. A 11,10-től olyan genealógia következik, amelyik nagy hasonlóságot mutat a Noé előtti 9 tagú felsorolással. Ismét egy 9 tagú felsorolás kezdődik itt, ahol az elsőszülöttség a sorozat témája, a mi3D. Ez a genealógia azonban nem háromsoros egységekből áll, hanem egy tagról csak két sor szól. A korábbi sorozat harmadik tagja, a teljes életkor esztendeinek összeszámlálása és az apa elhalálozásának lejegyzése elmarad. Az elsőszülött megnevezésre kerül, és az is, hogy az apa még ezután nemzett fiakat és lányokat, akiknek a nevei itt sincsenek följegyezve. Nemcsak történetileg folytatja ez a genealógia azt a sort, amely Noéval fejeződött be az 5,32, illetve a 9,28-29-ben, hanem formailag is ahhoz csadakozik, és tartalmilag is annak folytatása. A téma itt is az elsőszülött nemzése, apa és fia viszonya, ahogyan egyik nemzedék köved a másik nemzedéket. Itt is két része van az apa életének, ante et post primum filium genitum. Az élet legnevezetesebb eseménye az elsőszülött nemzése. Ezt a genealógiát is közrezárja az a közlés, hogy Noé fiai esetében is a három fiú egyszerre kerül említésre, és a második sorozat végén is Táré három fiának nevét találjuk (11,26). A sorozat első tagjánál egy idői meghatározás található Sém bemutatásában, két évvel az özönvíz után. A sorozat végén Táré esetében pedig egy részletesebb ismertetést kapunk a lakhelyről, illetve a lakhelyváltozásról a 11,28-32- ben. A sematikus befejezés, amely a korábbi genealógia harmadik sora, az apa teljes életkoráról és haláláról szól, ez az utóbbi genealógiából hiányzott, Táré esetében a 11,32-ben a korábbiakkal teljesen azonos formában megjelenik, de egy hely megjelölése is csatiakozik az elhalálozás lejegyzéséhez. Táré Háránban hal meg.27 Ez már előremutatás arra, hogy a folytatásban már nemcsak a nemzedékek egymást követése, az idői előrehaladás lesz a téma, hanem az életterület, a hely is a fontos közlések közé tartozik. a mannáin nso első fejezete két genealógiából állt, ahol a nemzedékek egymásutániságának idői, a történelmi előrehaladás vonalát húzta meg az elbeszélő, a mellékvonal is nemzedékeket mutatott be másfajta szerkezetben. A folytatás, a második és harmadik fejezet a nemzedékek továbbhaladásában hosszabb történeteket jegyez le. A második fejezetben (11,27-25,11) az apa és fia viszonya a főtéma, amely a 22. fejezet drámai eseményében éri el csúcspontját. Melléktémaként megjelenik a testvérek közötti kapcsolat is Izsák és Izmáéi viszonyában. A harmadik fejezetben már a testvérek versengése lesz a főtéma, Jákob és Ezsau esetében, kié lesz a ÍTIIDS, ezzel együtt a nD“13. Az apa és fia viszonya pedig másodlagossá válik. Ennek a három fejezetnek az egymásra épülése abban is megmutatkozik, hogy a másodikban folytatódik az első fejezet témája, az apa után következő elsőszülött, mellette jelzésként megjelenik már a harmadik fejezet főtémája, a testvérek közötti viszony kiéleződése. 27 Breukelman, Frans: Bijbelse Theologie. 1,2. 38. p. 20 Sárospataki füzetek 2012/2