Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi köszöntésére
arra irányította a figyelmet, hogy az 5,1-ben más a szerepe ennek a feliratnak, mint a többi helyen. Sőt úgy is érti, hogy itt ez egy korábban önálló műnek a felirata volt, amit később a P-vel egybedolgoztak.18 Később von Rád Genesis kommentárjában ezt még részletesebben kifejti. „Semmi kétség nincs afelől, hogy az a genealógiák könyve mondat egy valóságos könyvnek a kezdetét jelenti. Úgy kell elképzelnünk az irodalmi folyamatot, hogy egykor létezett a Toledoth-könyv, amely pusztán genealógiákból és listákból állt, legfeljebb még rövid teológiai megjegyzésekből, és ennek a könyvnek a címirata található most az lMózes 5,1-ben. Ez a könyv alkotta a Papi Irat legkorábbi törzsét, amiből különböző szakrális hagyományok tervszerű felépítése folytán kinőtt a Papi Irat. A különösen fontos megfogalmazású teremtéstörténetet ennek a könyvnek elébe kellett helyezni, és így került a szerkezet által megkövetelt felirat is, az rrn^in nbx is ehhez a részhez (1 Mózes 2,4a). A korábbi Toledoth-könyvhöz viszonyítva ez másodlagos, mint ahogy az Égre és a Földre vonatkoztatva az eredeti jelentését a nrtbin' -nak szét is feszíti”.19 Otto Eissfeldt elfogadja jogosnak a felhozott kifogásokat, még ha von Rád nézetével szemben ki is fejti, hogy a “ISO nemcsak könyvet jelenthet, hanem például levelet is vagy egy szerződést. Tehát az eredetileg önálló könyv gondolatát nem tudja magáévá tenni. Kitart amellett, hogy a nr6in forma sorozata mégis egy értelmes egészet alkot, lehetetien a véletlennek tulajdonítani, sokkal inkább tudatos, tervszerű írói eszköz egy egésznek a tagolására.20 Abban is megerősítve látja a feliratnak ezt a szerepét, hogy mindig olyan helyen jelenik meg, ahol a bemutatandó terület leszűkítésre kerül. Már az 5,1 csak az emberre korlátozza a teremtett világot, a 6,9 az emberiséget Noéra és családjára, a 11,10 Noé fiai közül már Sémet emeli ki, majd tovább szűkül a terület Táré utódaira a 11,27-ben, még tovább Ábrahámra, míg végül a Numeri 3,1-ben Áron és Mózes körére, és ebben éri el a sorozat a célját.21 Két fontos megállapítást találunk itt, amire később épülhet az az egyedülálló felfogás, amelyet Frans Breukelman művében találunk a nnVin -al kapcsolatban. Az egyik az összefüggő szerkezet, amely ennek a feliratnak a segítségével követhető nyomon, amely így egy összefüggő egész. A másik az 5,1-ben található eltérő forma, amely eltérő voltával is jelzi, hogy valami különleges szerepet tölt be. Amit Eissfeldt tervszerű írói eszköznek lát a Papi Irat egységének felismerésére, azt már a Genezis egészére nem tartja érvényesíthetőnek. Azt mondja a Die Genesis der Genesis című munkája kezdetén: „Az 50 fejezet az előttünk álló formájában történések előre haladó elbeszélése...de egy zárt egységes terv szerint, logikusan elrendezett egészet nem képvisel az 50 fejezet.”22 Frans Breukelman pedig éppen arra vállalkozik, hogy a ffl"J/111 nyomán az egységes, terv szerint, logikusan felépített egészet kövesse végig a Genezis 50 fejezetében. Egy teljes kötetet szentel ennek, amelyben igyekszik magyarázatot adni arra, hogy az egységes, logikus egészen belül 18 Eissfeldt, Otto: i.m. 460. p. 19 Rad, G. von : Das erste Buch Mose. Genesis. 8. Auflege. Göttingen, 1967. 55-56 pp. 20 Eissfeldt, Otto: i.m. 461. p 21 Eissfeldt, Otto: i.m. 461-462 pp. 22 Eissfeldt, Otto: Die Genesis der Genesis: vom Werdegang des ersten Buches der Bibel. Tübingen, 1958. 2. p. nnbm ÉS yevecrit 2012/2 Sárospataki Füzetek 17
