Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Az asszony teremtése

BAJUSZ FERENC IGEHIRDETÉSEI kadatlanul folyik az erőáramlás. Ilyen a férfi és a nő kapcsolata is. Az elektromosság értelme nem az, hogy kisülések, rövidzárlatok legyenek, hanem hogy a lámpa vilá­gítson, a rádió szóljon. Egyiptomból is haza tudjál szólni, hogy jól vagyok! Távlat­ban ez Isten gondolata a férfiról és a nőről. Bizonyos, hogy ez az ún. „szexuális töltés” tulajdonképpen „élet-töltés.” Nem arra való, hogy mindig csak szerelmi élményekben süljön ki. Ennek az élet-töltés­nek a nagy részét át kell váltani magasabb rendű emberi teljesítményekre: szeretet- re, szolgálatra, tudományos, vagy művészi alkotásra, jó barátságra, lelki közösségre. Ez az értelme annak, hogy Isten „férfiúvá és asszonnyá” teremtett bennünket. II. Most nézzük meg mit jelent az, hogy Isten az embert a „fiáidporából” formálta? (2,7). 1) Aki ismeri a Bibliát, bizonyára észrevette, hogy a Mózes első könyve két terem­téstörténetet tartalmaz. A szentíró nyilván két ősi feljegyzést írt le egymás után. Mi­vel az első fejezetben Isten nevét mindig ’“lohinmdk. (Elohim) írják, a másodikban pedig Jahvénak (magyar fordításokban „Úr”FF), a szakemberek így is különbözte­tik meg őket: jahvista forrás (J), elohista forrás (E). De hagyjuk ezt a tudósokra. Figyeljétek azonban meg, az első fejezet olyan, mint egy lépcsősor. A hat nap szépen egymásra épül, és a csúcsa, az ember közvetlenül az állatok után, ugyanazon a napon, szinte „állat közelben” születik. Darwin és utódai nagy örömére. A máso­dik fejezet leírásában a föld az élővilág teremtése előtt olyan volt, mint egy sivatag. A sivatagban két feltétele van az élet kibontakozásának: az eső és az ember. Ha az eső megáztatja a földet, egyes növényeket „magától” sarjaszt a föld, a kultúrnövé­nyeket azonban csak az ember tudja „előhozni.” Tehát, hogy a termőföld betölt­hesse a rendeltetését, szükség van az emberre. Ebben a leírásban nem az állat és az ember, hanem a föld és az ember kapcsolata emelkedik ki. 2) Nézzük a héber szavakat: wajjí^ar fahimh wlobím ’cet-há’ádám ‘érpár min-há’adámáh, azaz „Megformálta a% Úr Isten a^ embert fádám) a földből” fbá’adámáB). Mindkét héber szó a dám gyökből származik,42 ami vöröset jelent. Ádám (fádám) esetében ez a keleti ember vöröses barna bőrére, az ’“dámáh esetében pedig a palesztinai agyagos talajok vöröses színére utalhat. A föld színe kiütközik az ember bőrén. Ez az ókori 42 Az ’ädäm szó etimológiájára nézve többféle elmélet is született, Maas véleménye mértékadónak tekinthető, miszerint a szó eredete teljes bizonyossággal nem magyarázható meg. Delitzsch az adámu sémita gyökből eredeztette, melynek jelentése ‘építeni.’ Későbbi kutatásokból azonban vilá­gossá vált, hogy ennek az olvasata watmánu, watmu, így ez a megoldás nem jöhet szóba. Összefüg­gésbe hozták az ugariti ’dm (‘emberek’) szóval is, ami a KRT legendában ab adm (‘emberiség atyja”) változatban fordul elő (ld. Jenni, Ernst & Westermann, Claus: Theologisches Handwörterbuch yum Alten Testament, Bd. I. Chr. Kaiser München — Theologischer Verlag Zürich, 1971. 41). Kísérlet történt az arab ’anam, valamint 'dm (utóbbi ‘szolgát’ jelent) szóból (eredeti értelme ‘bőr,’ ‘felszín’ lehetett), valamint a sumer ’addamuhó\ való levezetésre is. Talán a legvalószínűbb az ’adóm szóval való kom­bináció, melynek jelentése pirosnak lenni,’ ami mint vöröses barna, az ember természetes bőrszí­nére utalhat. Ezzel a megoldással az ’“darnáh (föld) értelméhez is közelítene. Az akkádban azonban a ‘piros’ és a ‘vörös föld’ mellett azonban nem fordul elő az ‘ember’ jelentés. Az asszír adamatu is [sötét] ‘vörös földet’ jelent (Civil, Miguel & Gelb, Ignace J. & Oppenheim, A. Leo & Reiner, Erica: The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago, Published of the Oriental Ins­titute, CEticago, Illionis, USA, and J. J. Augustin Verlagsbuchhandlung Glückstadt, Germany, 1964. 94.). 62 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2

Next

/
Thumbnails
Contents