Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Az asszony teremtése

BAJUSZ FERENC IGEHIRDETÉSEI

kadatlanul folyik az erőáramlás. Ilyen a férfi és a nő kapcsolata is. Az elektromosság értelme nem az, hogy kisülések, rövidzárlatok legyenek, hanem hogy a lámpa világítson, a rádió szóljon. Egyiptomból is haza tudjál szólni, hogy jól vagyok! Távlatban ez Isten gondolata a férfiról és a nőről.

Bizonyos, hogy ez az ún. „szexuális töltés” tulajdonképpen „élet-töltés.” Nem arra való, hogy mindig csak szerelmi élményekben süljön ki. Ennek az élet-töltésnek a nagy részét át kell váltani magasabb rendű emberi teljesítményekre: szeretet- re, szolgálatra, tudományos, vagy művészi alkotásra, jó barátságra, lelki közösségre. Ez az értelme annak, hogy Isten „férfiúvá és asszonnyá” teremtett bennünket.

II. Most nézzük meg mit jelent az, hogy Isten az embert a „fiáidporából” formálta?

(2,7).

1) Aki ismeri a Bibliát, bizonyára észrevette, hogy a Mózes első könyve két teremtéstörténetet tartalmaz. A szentíró nyilván két ősi feljegyzést írt le egymás után. Mivel az első fejezetben Isten nevét mindig ’“lohinmdk. (Elohim) írják, a másodikban pedig Jahvénak (magyar fordításokban „Úr”FF), a szakemberek így is különböztetik meg őket: jahvista forrás (J), elohista forrás (E). De hagyjuk ezt a tudósokra.

Figyeljétek azonban meg, az első fejezet olyan, mint egy lépcsősor. A hat nap szépen egymásra épül, és a csúcsa, az ember közvetlenül az állatok után, ugyanazon a napon, szinte „állat közelben” születik. Darwin és utódai nagy örömére. A második fejezet leírásában a föld az élővilág teremtése előtt olyan volt, mint egy sivatag. A sivatagban két feltétele van az élet kibontakozásának: az eső és az ember. Ha az eső megáztatja a földet, egyes növényeket „magától” sarjaszt a föld, a kultúrnövényeket azonban csak az ember tudja „előhozni.” Tehát, hogy a termőföld betölthesse a rendeltetését, szükség van az emberre. Ebben a leírásban nem az állat és az ember, hanem a föld és az ember kapcsolata emelkedik ki.

2) Nézzük a héber szavakat: wajjí^ar fahimh wlobím ’cet-há’ádám ‘érpár min-há’adámáh, azaz „Megformálta a% Úr Isten a^ embert fádám) a földből” fbá’adámáB). Mindkét héber szó a dám gyökből származik,42 ami vöröset jelent. Ádám (fádám) esetében ez a keleti ember vöröses barna bőrére, az ’“dámáh esetében pedig a palesztinai agyagos talajok vöröses színére utalhat. A föld színe kiütközik az ember bőrén. Ez az ókori

42 Az ’ädäm szó etimológiájára nézve többféle elmélet is született, Maas véleménye mértékadónak tekinthető, miszerint a szó eredete teljes bizonyossággal nem magyarázható meg. Delitzsch az adámu sémita gyökből eredeztette, melynek jelentése ‘építeni.’ Későbbi kutatásokból azonban világossá vált, hogy ennek az olvasata watmánu, watmu, így ez a megoldás nem jöhet szóba. Összefüggésbe hozták az ugariti ’dm (‘emberek’) szóval is, ami a KRT legendában ab adm (‘emberiség atyja”) változatban fordul elő (ld. Jenni, Ernst & Westermann, Claus: Theologisches Handwörterbuch yum Alten Testament, Bd. I. Chr. Kaiser München — Theologischer Verlag Zürich, 1971. 41). Kísérlet történt az arab ’anam, valamint 'dm (utóbbi ‘szolgát’ jelent) szóból (eredeti értelme ‘bőr,’ ‘felszín’ lehetett), valamint a sumer ’addamuhó\ való levezetésre is. Talán a legvalószínűbb az ’adóm szóval való kombináció, melynek jelentése pirosnak lenni,’ ami mint vöröses barna, az ember természetes bőrszínére utalhat. Ezzel a megoldással az ’“darnáh (föld) értelméhez is közelítene. Az akkádban azonban a ‘piros’ és a ‘vörös föld’ mellett azonban nem fordul elő az ‘ember’ jelentés. Az asszír adamatu is [sötét] ‘vörös földet’ jelent (Civil, Miguel & Gelb, Ignace J. & Oppenheim, A. Leo & Reiner, Erica: The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago, Published of the Oriental Institute, CEticago, Illionis, USA, and J. J. Augustin Verlagsbuchhandlung Glückstadt, Germany, 1964. 94.).

62 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2