Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Schreiber-Kovács Gergely: A reformáció Lengyelországban
A REFORMÁCIÓ LENGYELORSZÁGBAN lentős mértékben befolyásolták azt, hogy az egyes csoportok a meggyőzésnek fegyveres vagy éppen békés módszerét alkalmazzák.77 Ebből a szempontból nézve a varsói konföderáció elérte a célját. Ugyanis a kisebb villongásoktól eltekintve békésen zajlott le az 1573 májusában tartott királyválasztás. Az 1574 februárjában tartott koronázáson Henrik felesküdött a pacta conventára, és kezdetét vette a „Va- lois-ház” 118 napos uralkodása Lengyelországban.78 79 80 A varsói konföderáció a fent bemutatott politikai jelentősége mellett — mint már említettem — egyedülálló volt a vallási toleranciára vonatkozó rendelkezései miatt is. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy nem ez volt az első ilyen dokumentum Európában. Ariánusok és unitáriusok — Dávid Ferenc és Blandrata György A magyar történelemből ismert 1557-es, 1564-es és 1568-as erdélyi országgyűlési határozatok bizonyos tekintetben másfél évtizeddel, szorosabban véve öt évvel megelőzték a varsói konföderáció határozatait a vallásszabadság kérdésében. Az 1557-től 1568-ig tartó időszakban a társadalmi változások folyamatosan alakították Izabella és János Zsigmond álláspontját a vallásszabadság kérdésében. Ugyanakkor az erdélyi nemzetek egymás mellett élése is erősen befolyásolta a vallási béke kialakulását. Az 1557-es határozat még csak azt mondta ki a német reformáció és a katolikusok közötti viszony rendezéséről, hogy ,^4% új hit követői ne zaklassák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalanságot ne kövessenek el.,r,<) De ez a határozat nem rendelkezhetett arról, ami csak később következett be. Nevezetesen, hogy a lutheri reformáció mellett egy másik irányzat is teret nyer Erdélyben, mégpedig a sacramentarius (református) egyház. így a tordai országgyűlésen 1564-ben már erről az egyházról is rendelkeznie kellett az uralkodónak. A további szakadás után, 1568- ban már az antitrinitáriusokat is elismerték. Az 1568-as határozat így rendelkezik: „(...) midőn helyökön a^prédikátorok a% evangeliomot prédikálják, hirdessék, ki ki a% ő értelme sgerént, (..j’®0 Ezzel a rendelkezéssel gyakorlatilag biztosítva lett a négy bevett vallás szabad gyakorlata. A varsói konföderáció gyakorlatilag ugyanezt biztosította.81 Ha eltekintünk azoktól a vallásoktól, melyek a konföderáció előtt is szabadon gyakorolhatóak voltak, a lengyelországi felekezetek közül szintén négy marad, melyre a konföderáció vonatkozik: a katolikus (csak az erdélyi analógia miatt veszem ebbe a sorba, természetesen ettől is eltekinthetünk), a kálvinista, a lutheránus és az ariánus (antitrinitárius). Véletlen lenne ez a hasonlóság a két ország vallási törvényeinek alakulása során? Az eddigi kutatások szerint a két ország protestáns gyülekezetei közötti hasonlóság egyáltalán nem véletlen. Lech Szczucki szerint pedig konkrétan egy ember „felelős” a lengyel és az erdélyi protestáns egyházak közötti kapcsolatok élénkségéért, név szerint Blandrata György.82 Ahogy azt a fentiekben 77 A királyválasztás körülményeinek ismertetésétől e helyütt eltekintenék. A témát részletesen kifejti DAVIES, N.: i.m. 331-346. p. ill. SZOKOEAY, Katalin-. Lengyelország története. Bp. 1997. 78 Henrik ugyanis 1574. júniusában elhagyta az országot, hogy elfoglalja időközben elhunyt bátyja, IX. Károly helyét a francia trónon. DAVIES, N.: i. m. 335. p. 79 SINKOVICS István (Szerk.): Magyar történeti szöveggyűjtemény. I-II. köt. Bp. 1968. 106. p. 80 SINKOVICS I.-. i. m. 107. p sí SINKOVICS I.-. i. m. 106-108. p. 82 SZCZUCKI, Eech: Polish and Transylvanian Unitarianism in the second half of the 16th century, in: DANK- PIRNATA.: i. m. 231-241. p. [SZCZUCKI 2] azon belül 231. p. 2011/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 77
