Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Schreiber-Kovács Gergely: A reformáció Lengyelországban

Sch rei bér-Kovács Gergely

már említettem, Blandratának jelentős szerepe volt abban, hogy az 1560-as években átalakult a lengyelországi kálvinista egyház. Ugyanakkor szerepet játszott az ari- ánus egyház létrejöttében is. Ezt a munkáját 1562 végétől Erdélyben folytatta. János Zsigmond udvarában itt is azon munkálkodott, hogy elterjessze nézeteit, melyeknek középpontjában továbbra is a Szentháromság tagadása állt. Tanainak hatása volt a karizmatikus protestáns vezető, Dávid Ferenc gondolkodására is. E jelenséget Zoványi Jenő a következőképpen írja le: „Nem lévén immár létkérdés tovább taglalni az úrvacsora tanát és a vele összefüggésben álló hittételeket, a Dávid Ferenc kutatásban megállni nem tudó, akkor már a humanizmus szellemétől is ihletett és áthatott, tehát bármely tekintéllyel és hagyománnyal szemben függetlenségre törő elméje az ezáltal nyert pihenője alatt minden valószínűség szerint János Zsigmond fejedelem antitrinitárius orvosától, Blandrata Györgytől kezéhezjuttatott könyveknek, elsősorban bizonyára Servetus Mihály műveinek tanulmányozása folytán a hagyományos teológiának egy másik fontos tantételére irányult, mely az elmúlt idők folyamán nemegyszer keltett a kereszténység kebelében súlyos ellentéteket. ’®3 Zoványi szavait sem cáfolni, sem alátámasztani nem kísérlem meg. A terjedelmi korlátok miatt itt arra sem tennék kísérletet, hogy megpróbáljam feltárni Blandrata és Dávid kapcsolatait. Számos neves kutató foglalkozik ugyanis a kérdéssel. Én mindössze annyit jegyeznék meg ezzel kapcsolatban, hogy Dávidra valószínűleg hatással voltak Blandrata tanai. Ugyanúgy, ahogyan Szervét Mihály vagy Jacobus Palaeologus tézisei. Azt már azonban nehezebb lenne kideríteni, hogy Dávid Ferenc gondolatait milyen módon befolyásolta Blandrata. Elképzelhető-e, hogy Dávid önmagától is eljutott volna a Szentháromságot tagadó felfogásig? Erre a kérdésre sosem fogjuk tudni megadni a választ, mindenesetre az bizonyos, hogy a lengyel ariánus egyház és az erdélyi unitárius egyház kialakulásában is nagy szerepe volt Blandratának. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy bizonyára nem tudott volna ilyen sikereket elérni Erdélyben — gondolok itt a 1568-as országgyűlési határozatokra — ha nem nyeri meg magának Dávidot.

A varsói konföderáció tehát megteremtette a vallási békét, a pax dissidentiumot, ugyanakkor olyan változások következtek be a lengyel politikai életben a következő évtizedekben, melyek egyértelműen a katolikus egyház pozícióinak kedveztek.

83 ZOU4NYIJenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Akadémiai Kiadó, Bp. 1977. ll.p.

78 Sárospataki Füzetek2011/1