Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csorba Dávid: A reformáció aktualitása

Csorba Dávid

keltét eg közös ünneplésnek vígságával üljük. Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragogóbb most a tisztességben. [...] Upjünk mi is erre az útra, siessünk a meny- nyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk?’ d „Istenünk, te látod, bog gengeségünk mennyire megpénít bennünket. Szentjeid példájával kelts bennünk új erőt szerzetednek szolgálatára. Krisztus, a mi Urunk által. Mmer?’ — szólt a liturgia záróimája a Mindenszentek litá- niá-jában, miután hét rendben, hét karban szálltak az oltalomkérők fohászai Szűz Mária és az angyalok, Pátriárkák és próféták, Apostolok és tanítványok, Vértanúk, Püspökök és Tanítók, Papok és Szerzetesek, s végül a „Világi szentek”, a valaha élt igaz emberek felé.1 2 3 Az ünnepi előkészületek a századok óta megszokott rendben zajlottak, és semmi sem mutatta, hogy aznap valami új kezdődött el. Amíg Profesz- szor Luther Márton, a wittenbergi egyetem bölcsészeti és teológiai tudományainak doktora, el nem készítette 95 pontból álló disputájának tételeit.

Mintha gát szakadt volna át: 2 hét múlva szerte a német fejedelemségekben az ő kalapácsütései visszhangoztak: a 95 Tétel szövegének latinul és németül, majd 30 cím alatt, több mint 300.000 másolata terjedt el. 1 hónap múlva egész Németország, 2 hónap múlva a keresztény Európa ismerte és vitatta a tételeket, Canterbury- től Kolozsvárig, Göteborgtól Rómáig. És kezdetét vette az a folyamat, ami egy egyetemi disputának, vitairatnak szánt cselekedetből kiindulva egyházszakadáshoz vezetett, új felekezetek születését okozta (és azóta is, újra meg újra). Miért éppen reformáció? Mert egy bátor ember kiállása elsodort évszázados intézményeket, és megváltoztatta az ember—Isten viszony rögzült, hierarchikus formáját: győzött tehát a „protestáló hit, s küldetéses vétő’ P Ilyen egyszerű lenne? Sokáig így hittük.

Nincs 50 éve, hogy egy német történész, Erwin Iserloh „kétséget kizáróan” kimutatta, hogy azon a bizonyos október végi napon valójában nem is történt semmi felforgató hatású.4 Sem Luther, sem a kortársak írásai nem utalnak arra — hangzik az érvelés —, hogy a wittenbergi vártemplom kapuját a tanár úr kis vaskalapáccsal és néhány 120-as szöggel próbálta volna megjelölni. Ez csak egy szimpla levélmelléklet volt, amelyet egyházi feletteseihez s néhány barátjához eljuttatott. Sőt Luther levelezése jelzi, hogy nem ezt a pillanatot érezte döntő fontosságúnak, és csodálkozott is a Tételek hatásán, mert számára az annus mirabilis, a fordulat éve 1525 volt, amikor véget ért a parasztháború, javában zajlott az Erasmus-vita, és Bora Kata igent mondott a kiugrott szerzetes házassági ajánlatára. Azóta kiderült, hogy Luther mégiscsak megtehette a nagy lépést, s erre egy rég megfejtésre váró titkosírással készült szövege utal. Megint más arra emlékeztetett, hogy Luther Márton élete egyik utolsó, halálos ágyán tett megjegyzése az volt, hogy ő katolikus, wittenbergi katolikus szeretne lenni az utókor szemében.5 Márpedig ha az egyház valóban katolikus, azaz egyetemes, akkor miért ne lehetne valaki a római mellett genfi vagy éppen wittenbergi katolikus? És megint csak más történészek azt is kimutatták, hogy a 95

1 Beda Venerabilis (673k.-735) angol szerzetes Mindenszentek napi imája.

2 Ősi keresztyén könyörgés, melynek szövegét a 15. században kodifikálta XIV. Benedek pápa. A

szöveget ld. http://www.katolikus.hu/mindenszent.html.

3 Ady Endre Hunn, új legenda című verse 10. versszakának ismert, protestáns öntudatát jelző sora.

4 Erwin ISERLOH, Luther zwischen Reform und Reformation, Münster, Aschendorff, 1966; angolul: The

Theses Were Not Posted: Luther Between Reform and Reformation, Toronto, Saunders, 1968.

5 Fabinyi Tamás hivatkozása, elhangzott Esterházy Péter és Fabiny Tamás beszélgetésekor, ld. az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány honlapján, http:// asztali.lutheran.hu/megjelent-cikkek- rendezvenyeinkrol/esterhazy-peter-es-fabiny-tamas-beszelgetese.

156 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/4