Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - A. Molnár Ferenc - Oszlánszki Éva: A Szenci Molnár Albert fordította zsoltárok szöveghagyományának kérdéséhez
A SZENCl MOLNÁR ALBERT FORDÍTOTTA ZSOLTÁROK SZÖVEGHAGYOMÁNYA 16 Innen az Úr esmertetik, Szent ítéleti megtetszik, Hogy az gonosz ő szándékában, Önnön magát ejti hálóban. 16. 17 Az gonosz népek hirtelen Bédőlnek az nagy mélységben, Az pogányok is mind elvesznek, Kik Istenről elfeledkeznek. 17. 18 Az szegént el nem felejti, De mindenkor megtekénti, Az nyomorultnak könyörgését Meghallja, s' megadja kérését. 18. 19 Kelj föl, Uram, és légy jelen, Hogy ember erőt ne vegyen, A£ pogányokat hívd elődben, ítéld meg erős törvényedben. 19. KA!) fel, Uram, és légy jelen, Hogy ember erőt ne vegyen; A pogányokat hívd elődbe, ítéld meg erős törvényedbe’! 20 Szívekben, Uram, rettentsd meg, Hogy magokat gondolják meg, És esmerjék a^pogán népek, Hogy ők is halandó emberek. 20. Szövőkben, Uram, rettentsd meg, Hogy magukat gondolják meg, És ismerjék a pogány népek, Hogy ők is halandó emberek. A kihagyások a részletező szöveget rövidítik, javallhatók. A 6—7. kihagyása indokolja, hogy a szöveg (az 5-et folytatva) egyes szám 2. személyű megszólításra vált. Az Ék. 1996 az 5., a 8— 10. és a 14. versszakot is elhagyja. X. ZSOLTÁR C. M. Marót K., 1496—1544 Az Izraelnek megszabadításért való könyörgése. 10. Nyomorultak kiáltása segedelemért Bourgeois E, Genf, 1551 i Mire távozol tőlünk, Úr Isten, llly messze? és magad mit rejted el? E% sok ideig való ínségben Miért, hogy minket így felejtesz el? ím az istentelen kevélységgel Kergeti a% s^egént és nyomorgatja, Az önnön nyakában essék hálója! 1. Mire távozol tőlünk Úr Isten, Ily messze, és magad mit rejted el? E sok ideig való ínségben, Miért, hogy minket így felejtesz el? ím az istentelen kevélységgel Kergeti a szegényt és nyomorgatja: Hálója essék az önnön nyakába! 2 Mert ez istentelen dicsekedik, És gyönyörködik kívánságában, Dicséri apfósvént, hízelkedik, Istent káromlja fölfuvalkodván, A^kit megutál nagy hívságában, Sőt kevélységében így gondolkodik, 2. Mert az istentelen dicsekedik, És gyönyörködik kívánságában. :/: Dicséri a fösvényt, hízelkedik, Istent káromol felfuvalkodván, Akit megutál nagy hívságában, Sőt kevélységében így gondolkodik: 2011/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 109
