Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék
CSOHÁNY JÁNOS sen Baske aknamunkája kezdetététől. Tehette fia fejedelemsége idején is, hiszen jelentős birtokok álltak közvetlenül a rendelkezésére, amelyeket ő szuverén módon, saját tulajdonaként igazgatott, és jövedelmével gazdálkodott. Birtokain a puritán lelkészeknek szabad működést biztosított. 1657-ben a saját birtokát képező Fogara- son dunántúli mintára felállíttatta a presbitériumot. Medgyesi Pál az özvegy fejede- lemné udvari lelkipásztora lett, és szabadon kifejthette szóban és írásban tanait. A sárospataki kollégium élére férje hívta meg az 1640-es évek elején Comeniust, aki akkor nem tudott Magyarországra jönni. Tolnai Dali Jánost a szatmárnémeti nemzeti zsinat elmozdította esperesi és lelkészi állásából. Menedéket Rákóczi Zsigmond herceg (1622-1652) udvarában talált 1649-ig, amikor Zsigmond herceg és anyja kinevezte rektornak a sárospataki kollégiumba, ahol 1656-ig maradt. O javasolta és szorgalmazta Lorántffy Zsuzsannának és az ifjú hercegnek Comenius ismételt meghívását, ami végül is sikerrel járt, és 1650 és 1654 között az eredetileg Szeges családi nevű, végrendeletében magát magyarnak valló és azt Szegesként aláíró Comenius a sárospataki kollégium rektor professzora volt, aki számos korszakalkotó művét ott alkotta és publikálta. Tehette annál is inkább, mert 1651-ben működésbe lépett a sárospataki nyomda. Jól megfértek együtt Patakon Comenius és Tolnai Dali, aki a francia hugenotta Petrus Ramus (1515-1572) logikáját, továbbá gyakorlati teológiát, azon belül homiletikát adott elő. E tárgyból publikált könyvet Sárospatakon 1658- ban. A sárospataki kollégium főiskolás diákjai Comenius odaérkezése előtt 25-30- an voltak évente, Comenius hatására ez a létszám 40%-kal megemelkedett. Tolnai Dalit 1656-ban a gálszécsi zsinat rehabilitálta, ekkor Tarcalra ment gyülekezeti lelkésznek, ahol haláláig szolgált. Rákóczi Zsigmond hercegnek jelentős szerepe volt a család magyarországi és külföldi kapcsolatainak ápolásában. Egy Habsburg-ellenes felkelés vezetőjeként tekintettek rá. Nagy külpolitikai nyereség volt, hogy 1651-ben Pfalzi Henrietta református német hercegnőt vette feleségül. Az ifjú asszony azonban hamarosan elhunyt, és a következő évben férje is követte. Lorántffy Zsuzsanna kisebbik fia halála után is folytatta egyházközségeket, lelkészeket, iskolákat, főleg a Sárospataki Kollégiumot segítő munkáját. 1657-ben Fo- garason a románok részére felsőbb iskolát, és abban az évben ugyanott nyomdát alapított. Fáradhatatlanul és komoly anyagi terhet vállalva segítette a könyvkiadást. Különösen a református hitvédő vitairatok kiadását látta szívesen. Maga is írt két könyvet, amelyek közül ismereteink szerint csak az egyik jelent meg Moses és a Propheták címmel (Gyulafehérvár, 1641) név nélkül. Ebben is vallása igazát bizonygatta bibliai idézetek segítségével. Római katolikus részről aztán durva irodalmi támadás érte. 1660. április 18-án úgy hunyt el Sárospatakon, hogy nem kellett megérnie június 7-ét, György fia hősi halálát. A Rákócziak és a román református egyház 1566 és 1582 között öt román református püspöke volt az erdélyi román református egyháznak. A reformáció szellemében ez az egyház román szertartási nyelvű egyház volt, és lelkészei románul prédikálták az Isten igéjét. Első románra fordított egyházi irataik még a XVI. században megjelentek nyomtatásban. Ezek a világon az első románul nyomtatott könyvek. A magyar református egyházhoz hasonlóan ebben az egyházban is megindult az anyanyelvi oktatás, hogy a hívek tudják olvasni az 88 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/4
