Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék

RÁKÓCZI CSALÁDI PORTRÉK

egyházi irodalmat. Tehát — a félreértések elkerülése végett - ennek a református egyháznak nem volt célja a magyarosítás, sőt a román anyanyelvi oktatást és könyvkiadást is ez hozta létre Erdélyben. Egyházilag pedig a román ortodox egyház akkori ószláv liturgiái nyelve helyett, amiből a román nép egy szót sem értett, románul folyt az istentisztelet.

Báthori István és Zsigmond fejedelemsége alatt 1582-től nem volt püspökük a román reformátusoknak, hiszen e fejedelmek célja a katolizálás volt. A román reformátusok püspökválasztási engedélyt kértek Rákóczi Zsigmondtól, aki megígérte, de a választás utóda idejére maradt. Báthori Gábor után ismét püspök nélkül élt a román református egyházkerület, 1643-ban I. Rákóczi György alatt választhattak püspököt ismét. Néhány román egyházmegye a román püspök igazgatása alatt állt, más román egyházmegyék pedig Geleji Katona István erdélyi református püspök közvetlen irányítása alatt, de a román püspök is az erdélyi püspöknek volt alárendelve. A román református lelkészek a magyar diákokkal együtt a latin tannyelvű gimnázium és teológia elvégzése után lettek lelkészek. Kilenc román református egyházmegye létezett.

A Heidelbergi Kátét románul 1640-ben, 1648-ban és 1656-ban kinyomatták. Az Újszövetség románul 1648-ban jelent meg. Az Ószövetség fordítására már Apafi Mihály adott megbízást, de az soha sem jelent meg, megjelent viszont nyelvükön 1683-ban egy prédikációs kötet.

Báthori Zsófia és I. Rákóczi Ferenc

Somlyai Báthori Zsófiát (1629-1680) meggyőződése ellenére kényszerítették a Rákóczi szülők, hogy református hitre térjen. Ez volt a feltétele annak, hogy György herceg feleségül vehesse. Báthori Zsófiának sok szenvedést okozott és mérhetetlen bűntudatot, hogy elhagyta a hite szerint egyedül üdvözítő római katolikus vallást, és kárhozatos eretnekké lett, sőt egyetlen fiát is eretneknek keresztelték. Rákóczi és felsővadászi I. Rákóczi Ferenc 1645-ben született és 1676-ban halt meg. Noha 1652-ben az erdélyi rendek fejedelemmé választották, azt a következő évben a szultán is megerősítette, de II. Rákóczi György halála után szó sem lehetett arról, hogy a rendek és a szultán I. Rákóczi Ferenc fejedelemségét elismerjék, illetve utóbbi megerősítse. Anyjával együtt magyarországi birtokaikra költöztek, ahol Báthori Zsófia Kis Imre jezsuita szerzetes és egy Hedvig nevű lengyel apáca befolyása alá került. Előbb titokban, aztán 1661. augusztus 15-én fiával együtt ő nyíltan visszatért, Ferenc pedig áttért a katolikus egyházba és elkezdtek vezekelni. Eleinte csupán megszorító intézkedéseiket érezték birtokaikon a református, az evangélikus egyházak és a sárospataki kollégium, majd eljött hamarosan üldözésük időszaka. Az 1647. évi vallásszabadsági törvénnyel mit sem törődve, több magyarországi katolikus főúrhoz, főpaphoz hasonlóan, sőt azokon túltéve üldözték birtokaik protestánsait. Elkergették a lelkipásztorokat, sokukat bebörtönöztették és a templomokat, parókiákat, iskolákat elvéve katolikus plébánost ültettek a nép nyakára. 1671-ben elvették a sárospataki kollégiumot, amely a pataki nyomdával és a könyvtár egy részével bujdosni kényszerült.

2011/4 Sárospataki füzetek 89