Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék
Rákóczi családi portrék iskolája fejlesztéséért sokat tett. Fejedelemként a gyulafehérvári csonka egyetem segítése szívügye volt, ahová az ő idejében érkeztek meg a Bethlen Gábor által meghívott külföldi professzorok, akik egyúttal politikai, diplomáciai tanácsadói is voltak. Kiemelkedett a gyulafehérvári kollégium külföldi professzorai közül Bisterfeld János Henrik (1605-1655), aki 1630-tól haláláig ott tanított. Sárospatak 1629-től számított főiskolának, oda meghívta Comenius Amos Jánost (1592-1670), a cseh testvéregyház száműzetésben élő magyar származású püspökét, európai hírű tudóst és neveléstudományi szaktekintélyt, de akkor az még nem fogadta el a meghívást. A debreceni kollégium 1588-tól őrzi beiratkozási matrikuláját, ott tanszéket alapított a fejedelem, az iskolai törvényeket megszigorította, a diákoknak egyenruha viselését írta elő, a nagyváradi kollégium 1636-ban az ő gondoskodása révén emelkedett felsőoktatási intézményi rangra, amit Várad 1660-ban történt török kézre kerüléséig meg is őrzött. Gondja volt a kolozsvári középfokú iskola színvonalának emelésére. A diákság ellátásáról ez az egyébként nem adakozó kedvű, sőt a kortársak által zsugorinak tartott fejedelem gondoskodott, ezekre alapítványokat tett. Külföldön évente 3-6 diák tanult az ő költségén. Bethlen Gábor ama rendeletét, amely a jobbágyok gyermekeinek tanulását engedélyezte, ő is következetesen végrehajtatta, és a Bethlen Gábor által a jobbágy származású lelkészeknek és mindkét nembeli utódaiknak 1629-ben adományozott nemesi rangját tiszteletben tartotta. Ezzel új, tehetséges értelmiség kialakulását mozdította elő ő is. Nyomdát alapított 1646-ban Nagyváradon azzal a fő céllal, hogy ott jelenjék meg egy új bibliafordítás. Gondja volt a bibliafordításra, hiszen ő naponta olvasta a Szentírást. Halála után kezdődött meg az új bibliafordítás és annak kinyomtatása. Váradi Biblia néven vált híressé, azonban csupán 1661-ben lett teljesen készen. Sárospatakra az 1640-es évek elejétől vásároltatta a legkorszerűbb nyomdai felszereléseket külföldi ágenseivel, de az ottani nyomda szintén halála után, 1651-ben kezdte meg munkáját. Gyulafehérváron fejedelmi nyomdát létesít- tetett. Ott román nyelvű református egyházi könyvek kiadása is folyt. A református egyházi használatra megjelentetett könyvek közül kiemelkedik a Geleji Katona István erdélyi püspök által szerkesztett Öreg Gradual. 1636-ban 200 példányban adatta ki ezt a terjedelmes, sok kottája miatt is drága nyomtatású könyvet, és a nagyobb egyházközségeknek küldte meg azzal, hogy a lelkipásztorok változásával is maradjon a graduál az illető egyházközség tulajdonában. A graduálos éneklés nem volt használatban akkor már a református egyházban, azt katolikus liturgiái elemnek tartották. Geleji Katona és a fejedelem azt akarták, hogy a református istentisztelet színesebb, kóms alkalmazásával művészibb legyen, és ezzel visszatartsák a katolizá- lástól azokat, akik a református szertartást túlságosan egyszerűnek tartották, és amiatt akartak katolikus hitre térni. Templomokat építtetett, javíttatott, harangokat adományozott. Ez a támogatás a református egyházra vonatkozott. Az unitáriusokat a törvény kötelezése miatt megtűrte, a szombatosokat azonban nem védte a törvény, ezért üldözte őket. A magyarországi alkotmányosság védelmére és azon belül a reformátusok és evangélikusok szabad vallásgyakorlata érdekében francia és svéd szövetségben bekapcsolódott a harmincéves háborúba, és 1644-45-ben győzelmes szabadságharcot vívott III. Ferdinánd ellen. Az 1645-ben megkötött linzi békében a magyar alkotmányosságot megerősítette. A protestánsok vallásszabadságát a jobbágyok számára 2011/4 Sárospataki füzetek 85
