Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék
CSOHÁNY JÁNOS is kiterjesztette arra az esetre is, ha földesuruk katolikus, tehát a lelkiismereti szabadságot e téren a földesúri jog fölé emelte. A protestánsoktól elvett 400 templom visszaadását kikötötte. 1646-ban az országgyűlés törvényerőre emelte a linzi békét, amit a király a következő évben szentesített. (Az más kérdés, hogy a protestánsok végül is 90 templomot kaptak vissza.) Hitelveit tekintve szigorú ortodox református volt I. Rákóczi György, aki elmarasztalta és országában akadályozta a puritanizmus hirdetését. Az angol polgári forradalom eszmei alapját adó vallási és politikai eszmerendszerben ő felforgató törekvést látott, amely a királlyal is kész szembefordulni. Igaz, hogy az Erdélybe és Magyarországra igen korán eljutott puritanizmus ott vallási területen maradt, lelki ébredést, szertartási- és egyházkormányzati reformot, a kálvini presbiteri egyházigazgatás megvalósítását, a püspöki és esperesi hatalom visszaszorítását célozta. Rákóczi György a hierarchikus berendezkedésű episzkopáüs, azaz püspöki egyházi igazgatást, valamint a helyi egyházi vezetésben a patrónusok meghatározó szerepét támogatta. Az 1646. évi szatmárnémeti nemzeti zsinaton a presbiteri rendszert ugyan bibliainak és reformátorinak ismerték el, de annak bevezetésére a körülmények szerintük még nem voltak érettek. A puritánokat elítélte a zsinat. Révész Imre szerint nem ítélte el a zsinat a puritánokat, hanem Geleji Katona István meghamisította a zsinati végzéseket, és megváltoztatta azokat a presbitériumok felállítása tilalmának kimondására, 1649-ben így jelentette meg a zsinat kánonjait, amiket II. Rákóczi György fejedelem aztán így erősített meg. Bisterfeld gyulafehérvári professzor, a fejedelem bizalmasa puritánus volt, de óvatosan képviselte tanait, nem akart gyors és látványos reformokat. Tanítványait viszont e szellemben nevelte. A fejedelemnek ez ellen nem volt kifogása. Hasonló módon működött Medgyesi Pál (1605-1663), a magyar puritanizmus irodalmilag legtöbbet alkotott képviselője, aki 1638-tól a fejedelem egyik udvari lelkésze volt annak haláláig. Ezzel szemben Tolnai Dali (talán inkább Dáli) János (1606-1660) harcos puritánus elveket vallott, aki evangelizációs körutakat tett, a presbitériumokat elvbarátaival ténylegesen szervezte, hamarosan elvesztette az „öreg” Rákóczi György támogatását. Tolna Dali 1639 és 1641 között viselt sárospataki rektori tisztéből lelkipásztori, aztán Rákóczi Zsigmond seregében 1644-45-ben tábori lelkészi, majd ismét gyülekezeti lelkészi állásba távozott, ahol esperessé választották. Mozgalmát részzsinat ítélte el, őt esperesi hivatalából letette. Az 1646. évi szatmárnémeti nemzeti zsinata ugyan Tolnai Dali Jánost a börtönbüntetéstől megmentette, az esperességből és lelkészi állásából történt elmozdítását azonban nem oldotta fel. II. II. Rákóczi György Rákóczi és felsővadászi Rákóczi György 1621-ben született Sárospatakon, és 1660. június 7-én halt hősi halált Nagyváradon. Halálát a török ellen vívott szászfenesi vesztes csatájában szerzett három súlyos fejsebe okozta. Apja 1642-ben fejedelemmé választatta az erdélyi országgyűléssel. 1643-ban kötött házasságot Báthori Zsófiával, aki buzgó katolikus hitét kényszerből cserélte fel a házasság kedvéért reformátusra, de titokban mindig katolikus maradt. 1648. október 11-én követte édesapját az erdélyi trónon II. Rákóczi György. Apja egyházpolitikáját folytatta. Támogatta a református egyházat, az iskolákat, de apjánál is erőteljesebben lépett fel a puritánok ellen. Ennek egyik oka az volt, hogy a puritánok is kiterjesztették te86 Sárospataki füzetek 2011/4
