Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék
CSOHÁNY JÁNOS Rákóczi Zsigmond teljesítette a Mágócsyak végakaratát, vállalta a magyar nyelvű Biblia kinyomatásának költségeit, a szükséges nyomda felállíttatását, a nagy mennyiségű papír és új betűkészlet beszerzését, és részben a kompakton (könyvkötői) munka biztosítását. Vizsolyba hívta Mantskovit Bálint (Manskovits, Valentinus Fa- rinola *Lengyelországban ?? - +Vizsolyban 1596) lengyel származású nyomdászt. A templommal szembeni üres földesúri házban helyeztette el 1588-ban a nyomdát, ahol elkészült 1590. júhus 20-ára a Magyar nyelvű teljes Szentírás. Mindez mutatja Rákóczi Zsigmond elkötelezett református voltát, hiszen megtehette volna, hogy nem nyomtattatja ki az első magyar nyelvű teljes Bibliát, és a Mágócsyak által arra szánt pénzt másra, pl. birtokszerzésre költi. Nem azt tette. Sőt Ernő főherceg parancsával is szembeszállt, aki pedig azt parancsolta neki, hogy Mantskovitot tartóztassa le, és nyomdáját kobozza el, mert az 1588-ban Vizsolyban kinyomatott egy következő évre szóló kalendáriumot, de még a Julianus naptár szerint, holott abban az évben a magyar országgyűlés is törvénybe iktatta a Gergely-féle naptár kötelező használatát. Mantskovit — tudva vagy nem tudva - kétségkívül megszegte a törvényt. A nyomda elkobzásával és Mantskovit elfogásával a Biblia kinyomtatása vált volna lehetetlenné. Rákóczi Zsigmond Heves és Borsod vármegye főispánjaként, magas katonai tisztsége és immár hatalmas birtokára tekintettel, sikerrel dacolhatott Ernő főherceg parancsával. A Vizsolyi Biblia előszavában nem szerepel Rákóczi Zsigmond és más patronus neve, mint akik a Biblia kinyomattatását segítették, de a kortársi iratokban Rákóczi Zsigmondot nevezik meg a Biblia-kiadás fő patrónusaként. Ez a borivásbán is mértéktartó, kortársai által dicsért józan gondolkodású, igazságszerető, kiváló hadvezér, közigazgatási és vagyonszerző, gazdasági szakember a Bocskai István vezette szabadságharchoz csatlakozott. Bocskai István fejedelem erdélyi helytartójává nevezte ki. A fejedelemnek 1606. december 29-én gyanús körülmények között — a kortársak mérgezésre gyanakodtak — történt halála után 1607-1608-ban Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemséget viselt. 1608-ban hajdúfelkelés tört ki, aminek ha élére áll a fejedelem, akkor háborúba sodródhatott volna a magyar királlyal, azt elkerülendően — jelentős birtokok fejében — mondott le a trónról Báthori Gábor javára. Rákóczi György viszont 1630-ban követte apját az erdélyi fejedelmi trónon, Zsigmond fejedelem Pál fia (1595-1636) pedig országbírói méltóságra emelkedett. Pál, mostohaanyja, Rákóczi Zsigmond harmadik felesége, a katolikus Thelegdy Borbála hatására katolizált. Ezt édesapja tudomásul vette. Reformátusként hatalmasra duzzadt birtokain a református egyházat Rákóczi Zsigmond segítette és oltalmazta, ha kellett. Szerencsen megújíttatta a református templomot, és abban építtette meg temetkezési helyét, ott is nyugszanak földi maradványai. I. I. Rákóczi György Rákóczi és felsővadászi Rákóczi György báró (1593-1648) Szerencsen született édesapja második feleségének, Gerendi Annának a fiaként, a már említett Pál országbíró bátyjaként. György református hitéhez haláláig hűséges is maradt, egyházának földesúrként és erdélyi fejedelemként (1630-1648) messzemenően támogatója volt. Bocskai István kassai udvarában volt apród. 1616-ban vette feleségül Lo- rántffy Zsuzsannát (1600-1660), akitől négy fia született, de csupán kettő érte meg a felnőttkort. Lorántffy Zsuzsanna révén jutott Sárospatak a birtokába, és annak 84 SÁROSPATAK! FÜZETEK 2011/4
