Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - A. Molnár Ferenc: Összevont zsoltárversszakok a mai magyarországi református énekeskönyvben

A. MOLNÁR FERENC

A.z istentelenekre háborút ejt,

Es nagy szélvésszel itatja őköt,

Fjekre szörnyűforgószelet buréjt.

4. Mert ő igaz, és igazságot szeret,

És kedves orcát mutat azoknak,

Kik igazságban rendelik élteket.

A 4. versszak az énekeskönyvben a 2.-ban kihagyott sorok helyére, a 2. versszak elejére került. Jelölés: „3—4.-------” [kimaradt]. Az összevont versszak:

2. Mert igaz ő, és igazságot szeret, És kedves orcát mutat azoknak, Kik igazságban rendelik éltüket. Az Istennek temploma mennyekben, Ott fenn vagyon szent széke, melyből széjjel szemei mindent néznek élesen, Földi népet is megnézed és szemlél.

Az összevonás nem szerencsés, mert az 1. és 2. strófa között logikában okhatározói viszony jött létre (Mert...). S a lezáró, általánosabb jellegű megállapítás is elmaradt. Ritmikai okokból az első sorban szórendcsere van (o igaz~* Ignz^)XLI. ZSOLTÁR

T. B. (Théodore de Béze)

Dávid előszámlálja betegségét és egyéb nyavalyáját.

Hűtelen barátok ellen.

1. Bódog, azki az nyavalyást híven Szánja ínségében,

Mert szükségében őtet ismétlen Megmenti az Isten,

Megtartja éltét, és ez országba Lesz jó állapatja,

Ellenséginek kívánságában Nem adja markában.

2. Fájdalmában az Isten megtartja,

Szépen fölgyógyítja,

Betegágyát fordítja örömre

És jó egészségre.

Azért így szólok néked, Istenem:

Kegyelmezz meg nékem,

Gyógyítsd meg, Uram, én betegségem,

Mert igen vétkeztem.

48 Sárospataki füzetek 20.11/1