Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Zwingli liturgiája
ZWINGLI LITURGIÁJA tapasztalatot érthetően, olvashatóan adja vissza. Nem a kegyelmi eszközökön, hanem a belső hittapasztalaton van a hangsúly az úrvacsorában.24 A svájci reformátornak az úri szent vacsorával kapcsolatos felfogásában az „E%t cse- lekedjétek az én emlékezetemre”25 ige döntő jelentőséggel bír. Zwingli éles különbséget tett az anyagi és lelki valóság között, és elutasította azt a gondolatot, hogy a fizikai tárgyak lelki ajándékok hordozói lehetnének. A szentségeket nagy előszeretettel nevezte szimbólumoknak.26 Az Úrnak azokat a szavait, hogy „Ez az én testem” ő és Oecolampadius úgy értelmezik, hogy Jézus itt eg}7 magától értetődő metaforát alkalmaz. Jézus azt is mondta: „En vagyok az ajtó”, „Én vagyok a szőlőtő”, de senki sem gondolja komolyan, hogy ezeket a mondatokat szó szerint kellene érteni. „Ez az én testem” — kijelentés úgy értelmezhető, hogy „ez az én testem jele”. A kenyér és a bor ugyanis ebben a megközelítésben nem a jelenlévő Krisztus hordozói, hanem a hit által jelenlévő Krisztus jelei.27 A szó szerinti értelmezés ellen foglal állást, továbbá Jézusnak arra a kijelentésére hivatkozik, melyben így szólt: „nem leszek minden nap veletek”. Ez a mondat Zwingli értelmezésében az úrvacsorára is vonatkozhat. A Jézus mindenütt jelenvalóságát nem lokálisan kell értelmezni.28 Ismeretes, hogy Luther szó szerint értelmezte az Igét: „Ez az én testem”. A magyarázat Zwinglinél a fenúeken kívül még arra is kiterjed, hogy hivatkozik a Ján 6, 63-ra / ”a test nem használ semmit/ ”. Az a véleménye, hogy a szereztetési igéket a hit analógiája szerint kell felfogni.29 Zwingli további érve még a saját álláspontja mellett az, hogy a megváltásunk a kereszten történt meg — a sákramentum nem versenyezhet a kereszttel. Az úrvacsorában a keresztre emlékezünk. Ott van a bűnbocsánat alapja.30 Zwingli élete vége felé valamelyest eltávolodott a saját radikálisan szimbolikus felfogásától. Lehetséges, hogy ez az enyhülés azzal függ össze, hogy az úrvacsorával kapcsolatos kijelentéseit 1529-ig a lutheránusokhoz intézte, majd a római katolikusokhoz.31 Az istentisztelet középpontjában természetesen az igehirdetés áll, ezt Zwingli- nek az úrvacsora korlátozására vonatkozó javaslata tényként jelzi, mely szerint éves szinten négy alkalommal, nevezetesen karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor és „ősszel” éljenek vele. Bizonytalan annak pontosítása, hogy az őszi úrvacsora mikor volt esedékes. A Grossmünster védőszentjeinek, Félixnek és Regulának az ünnepére, szeptember 11-éré kell-e gondolnunk, vagy pedig a Mindenszentek napjára, november 1-jére? A 24 I. m. 28. p. 25 lKor 11, 24-25. 26 Owen Chadwick: i. m. 74. p. 27 I. m. 74. p. 28 Leopold von Ranke: Deutsche Geschichte im Zeitalter der Reformation, Wien, é. n. 502. p. 29 Gottfied W. Locher: Luther-Zwingli-Kalvin, Theológiai Szemle, 1984/6. 326. p. Ford: Fükő Dezső 30 I. m. 31 Ulrich Gabler: Nyitott kérdések a Zwingü-kutatásban, Theológiai Szemle 1984/6. 330. p. Ford. Fükő Dezső 2011/4 SÁROSPATAK! FÜZETEK 75
