Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Zwingli liturgiája
Keresztes Hajnalka az istentisztelet helyein. Zwingli ugyanis tagadja, hogy a képi kiábrázolásnak bármilyen vallási haszna lenne.6 Jóval nagyobbnak tartja azt a veszélyt, hogy ezek jelenléte kultikus imádáshoz vezetne.7 A fali képeket lemeszelik, eltűnnek az egyszerű szimbólumok is a belső térből. Az oltárok helyett egy fehér abrosszal leterített asztalról vehették a hívek a kenyeret és a bort. A fém kelyhek helyett fából készült edények kerültek használatba.8 Az alapelv az volt, hogy mindenben az egyszerűségnek kell érvényesülnie. A templomok berendezésének és az istentisztelet rendjének megváltoztatása sokkal forradalmibb volt, mint Észak-Németországban.9 Az isten- tisztelet „A német svájá, ^wingliánus hatásra egyre inkább humanista és raáonalista irányba tolódva túlságosan leegyszerűsödik és sokszor már bántóan józanná és csupasszá lesz ”10 11 A Nagytanács 1524-ben eleget tett a képek ügyében Zwingli és barátai kívánságának, és kiürítette a templomokat, a misét azonban vonakodott eltörölni. Nem fogadta el Zwinglinek azt a javaslatát sem, hogy a reggeli mise helyett mindennap egy reggeli igehirdetést tartsanak, és hozzá kapcsolódóan úrvacsorát osszanak. Másrészről viszont — mivel visszaesett a mise addigi gyakorlata — a lelkészeket felmentette a misézés kötelessége alól, és saját belátásukra bízta az istentiszteletek rendjét.11 Az „istentiszteleti reform” olyan mértékű volt, hogy nem hagyhatta kritika nélkül a régi egyházat. A pápai legátus így nyilatkozik erről: „In Zürich haben sie jetzt keine Kirchen mehr, sondern Pferdeställe!" / „Zürichben most nincsenek többé templomok, hanem lóistállók!”/12 1. Frédikádós istentisztelet A prédikációs istentisztelet a német prédikáció-felépítés anyagával számol és építkezik, ami azután Kálvin és mások számára áttételesen mértékadóvá vált. „Zwingli Ulrich számára részben humanisztikusán színezett kereszpyénség értelmezése, részben nem sakramentális úrvacsora fölfogása miatt a prédikáció az istentisztelet tulajdonképpeni központja. 1525-ben az Action oder Bruch des Nachtmahls13 című iratában a liturgia egy új koncepáóját adja elő, amit azután az ún. Zürichi Egyházi Rend át is vett 1535-ben. Itt a prédikációs istentisztelet úgy jelenik meg mint a középkori pronaus megtisztítottformája. ”14 Zürich istentiszteleti rendelkezéseit már Zwingli életében összefoglalták egy keltezés nélküli Ordnung der christlichen Kirche zp Zürich15címmel. Ez valószínűleg 1528-ban 6 Ulrich Gabler: Huldrych Zwingli — Bevezetés életébe és munkásságába, Bp. 2008. 100. p. 7 Ezt legbehatóbban az Eine Antwort, Valentin Compar gegeben / Egy Valentin Compamak adott válasz] című írásában fejti ki 1525. április 27. 8 Owen Chadwick: A reformáció, Osiris Kiadó, Bp. 2003. 72. p. 9 I. m. 73. p. 10 Kulifay: i. m. 11 Ulrich Gabler: i. m. 98-99. p. 12 Erika Fuchs, Imre Gyenge, Peter Karner, Erwin Liebert, Balázs Németh: Ulrich Zwingli Reformator, Die aktuelle Reihe Nr. 27.Hg. Peter Karner, Evangelische Kirche H. B. in Österreich, 1984. 22. p. 13 A cím jelentése: A vacsora cselekménye vagy szokása 14 Boross Géza: A liturgika vázlata, Kiadja: A Budapesti Református Teológiai Akadémia Gyakorlati Theológiai Tanszéke, Bp. 1984. 69. p. 15 A zürichi keresztyén egyház rendtartása 72 Sárospataki füzetek 2011/4
