Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Zwingli liturgiája

Keresztes eíajnalka

Zwingli liturgiája

B

evezetés

Kulifay Gyula megállapítása szerint a ref. keresztyén istentiszteletnek két nagy fő típusa van: a puritán kálvini liturgiái típus és a másik nagy liturgiái csoport, az anglikán egyház liturgiája.

Az előbbinek az alapelve: egyedül Isten Igéjére kell felépíteni a megreformált egyház istentiszteleti rendjét. A másik alapelv rokon a lutheri felfogással, amennyiben a miséből indul ki, és igyekszik mindent megtartani, ami nem ellenkezik az igével.1

Az első típushoz tartozó értelmezés szerint az istentiszteletet az Ige teljes szuverenitásával újra kell formálni úgy, hogy az Ige domináljon, és körülötte helyezkedjen el a többi istentiszteleti elem, de csak a legfontosabbak, azok is minden liturgiái túlterhelés nélkül. Ennek a puritán liturgiái csoportnak három ága van: a német svájci, a francia svájci vagy kálvini és a skót-holland puritán liturgia.1 2

Leonhard Fendt a liturgiáról alkotott felfogását így fogalmazza meg: lutheránusságban a 16. században miséről beszélhetünk, akkor is, ha csak prédikációt tartottak.

Fzgel szemben a reformátusoknál nem miséről van szó, hanem kimondottan prédikááós istentiszteletről — elválasztva az úrvacsorái istentisztelettől. ”3

Mindkettő középkori hagyományra és anyagra épül fel. Azonban nem hagyja az úrvacsorái istentiszteletet sem prédikáció nélkül, különösen Kálvin rendtartásában.

Pásztor János írja: „Kálvin strasbourgi vagy genfi liturgiája, vagy Zrvingli, világosan mutatják, hogy itt egy meglévő egyháznak a refiormááójáról van szp, amelyik istentiszteletre gfűlt egybe, nem pedig a semmiből új egyház alkotásáról. ”4

Zwingli formulája

,fi^Z istentiszteletnek megvan a rendje, de ez a rend váltó fik. Kálvin a strassburgi liturgiát hofia magával Genfibe, amely a középkori misén alapult, ezgel szemben a Zmnglitől és Oecolampadi- ustól származó s a Faréi és Lasco által használt istentisfieleti rend elhagyta a miseformát r a kora-közép kori igehirdetési istentisfielet mintáját követte.’’5 Tudatosan kerülnek minden önkényességet, de nincs minden időre megszabottan érvényes istentiszteleti rend. Az egyeden változadan elem az evangélium.

Zwingli kevésbé dsztelte a múltat és az istentisztelet hagyományos formáit, mint Luther. Köztudott, hogy a zürichi templomok belsejét átalakíttatta, a kegytárgyakat és az orgonákat eltávolíttatta, és a képek és szobrok többé nem maradhattak

1 Kulifay Gyula: A református egyház liturgiája a reformáció korában, Református Egyház 1949. I.

évf. 7. szám

2 1. m.

3 Leonhard Fendt: Einführung in die Liturgiewissenschaft Berlin, 1958. 227. p.

4 Pásztor János: A református istentisztelet jellemző vonásai, Debrecen, 1. p.

5 D. James I. McCord: Istentisztelet a református egyházban, Theologiai Szemle, 1973. 1-2. szám 27. p.

2011/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 71