Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 3. szám - Rácsok András: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Egy vallásfelekezet fenomenológiai és szótériológiai bemutatása - A mormon egyház tanításai

A „MORMON EGYHÁZ” FENOMENOLÓGIAI ÉS SZÓTÉRIOLÓG1AI BEMUTATÁSA A kiváltó ok az volt, hogy James Buchanan elnök „pogány (ami jelen esetben a nem mormont jelenti) bírákat” küldött Utah államba, hogy így terjessze ki politikai hatalmát erre a térségre is. Az állami hivatalnokokat azonban elűzték, és ezért érke­zett az amerikai hadsereg a mormonok nyakára.67 Hirshon szerint csak az újságok szenzáció-hajhászása volt ok arra, hogy háborúnak nevezzük ezt az eseményt. Va­lódi értelemben vett háború nem volt, hacsak a szóbeli fenyegetőzéseket és kisebb összecsapásokat, illetve a mormon telepesek megfutamodását nem nevezzük ez esetben háborúnak.68 Volt azonban egy igazán véres esemény, amit feltétien meg kell említenünk, 1857-ben a mészárlás. Ebben állítólag Young maga nem vett részt, és nem is ő ren­delte el a vérfürdőt, azonban lázító beszédeivel igencsak elősegítette annak létrejöt­tét. Több mint száz arkansas-i bevándorlót mészároltak le. John D. Lee, aki a leg­magasabb rangú mormon volt a helyszínen, az indiánokat hibáztatja mindenért, de valójában vérengző bosszúállás volt ez a nem-mormonok ellen, ami magában fog­lalta minden férfi és nő lemészárlását, kivéve 17 gyermeket. Amikor Lee hírül adta a mészárlást Brigham Youngnak, a mormon próféta állítólag sírva fakadt a szörnyű­ségtől. Azonban másnap, miután Isten vezetését kérte, azt mondta Lee-nek, meggyő­ződése, hogy egyetlen csepp ártatlan vér sem hullott azon a napon. „Bizonyítékom van Istentől, hogy a tettetek igaz és helyes volt” — mondta. Young azt mondta Lee- nek, hogy ne beszéljen erről senkinek, hanem írjon neki egy levelet, amiben minden felelősséget és hibát az indiánokra hárít. A csel hosszú éveken át elfedezte a szörnyű tettet, míg végül 1877-ben halálra ítélték John D. Lee-t, a szörnyű vérfürdőért.69 Brigham Young jelentősége és munkássága óriási értékű a mormon vallás felvi- rágozásában. Nemcsak mormon körökben volt elismert ember, hanem a külvilág is jó politikai és vallási vezetőt becsült benne.70 1877-ben bekövetkezett halála után egy jól felépített szociális rendet hagyott maga után. Fáradhatatlan szervezői és gaz­dasági tevékenysége révén több mint háromszáz mormon közösség megtelepedését regisztrálhatta. Ügyes társadalmi szervezésével és külső anyagi erőforrásokkal létbiz­tonságot teremtett a szentek számára, olyat, ahol a szegényebbek és a tehetősebbek is békével megéltek egymás mellett. Mindezt úgy tudta tenni, hogy közben a környék egyik leggazdagabb üzletembere lett belőle. Halálával elmúlt az az időszak a mormon egyház életében, amire azt mondhatjuk, hogy a közösség életét egy személyben hatá­rozta meg és irányította valaki. Az utána következő vezetők alatt már a különböző szintű hierarchikus rend kezdett el fejlődni és egyre erősebben dominálni.71 A mormon állam szerveződése és szerepvállalása az amerikai polgárháború­ban A lutheránus és kálvinista reformációt megújító, az abból kiváló új közösségek, mint a baptisták, metodisták, quakerek, shekerek, unitáriusok és más vallási csopor­tosulások, pl. a hagyományos zsidó hitközségek mellett — részben ezekkel összefo­nódva — a XVIII. századi felvilágosodás eszméi felől közelítve a társadalom prob­67 Gorden, Van: i.m. 14-15. 68 Hirshon: i.m. 177-181. 69 Ua. 164-165,177-181. 70 Tucker: i.m. 71. 71 GOTTLIEB —WILEY: America’s Saints: The Rise of Mormon Power, 48,53. 2011/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 23

Next

/
Thumbnails
Contents