Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - BÁLÁM TÖRTÉNETE - Beszélgetés egy emberről, aki a gonoszság jutalmát kedvelte
BAjUSZ FERENC IGEHIRDETÉSEI Ó,jaj, ki élhet tovább, mint ahogy Isten megszabta?! Hajók jönnek Kittim partjairól, megaláznák Assurt, megaláznák Ébert, míg el nem pusztul az is” (24,15-24). Azután felkelt Bálám és elment, visszatért hazájába. A király is elment útjára. V. Ezzel tulajdonképpen végére is értünk a történetünknek. Hogy ez a négy rész így együtt kerek egész, mutatja, hogy itt, az utolsó másál-ban megjelent a patriarcha kor harmadik istene is, El-Eljon, a Felséges, a Magasságos, ahogy Melkisédek hívta Istent (lMóz 14,18 k.). Most vegyünk ki néhány tanítást a történetből. 1) A szónak ereje van. Bálám alakjának a megrajzolásához nyilván hozzájárultak a környező arab népek között ma is élő elképzelések, hogy vannak varázserővel rendelkező látnokok, akik meghatározott rítusok közepette isteni hatalmaktól adományozott hatékony mondásokat voltak képesek szólni az ellenség ellen. A Garizim- mel szemben ott volt az Ebál hegye is, ahonnan meg lehetett átkozni valakit. Izraelben is élt tehát az ősi hit, hogy némely embernek megadatott a kényszerítő formulák mondásának a tudománya. Az a hit, hogy amikor Izsák megáldotta Jákobot, hiába könyörgött Ezsau egy másik áldásért, másik már nincsen, a kimondottat pedig már nem lehet visszavenni, sem megmásítani nem lehet (lMóz 27,33). Jézus is csak pár szót szólt, és az átoktól a fügefa azonnal kiszáradt (Mt 21,19).9 A tanítványok kérdésére Jézus azt válaszolta, bizony mondom néktek, ha van hitetek, és nem kételkedtek, nemcsak a fügefával tehetitek meg ezt, hanem ha ennek a hegynek azt mondjátok, emelkedj fel és vesd magad a tengerbe, az is meglesz. Mi az oka annak, hogy a mi szavainknak nincs ereje? 2) Bálám azt mondja: „Hatom őt, de nem most, Szemlélem, de nem közel. Csillagjön jel Jákobból. ” Templomjáró emberek tudják, hogy ezeket a verseket adventben szoktuk olvasni. Az elmúlt negyven esztendőben minduntalan azt mondogatták az emberek, hogy itt és most nem lehet karácsony! Távoli múltakból angyal-ének hallatszik. A messze jövő sötétjében reménység csillog. De itt és most nem lesz karácsony. Az igazság 9 A terméketlen fügefát megátkozta, hogy azon többé gyümölcs ne teremjen. Jobban értjük cselekedetének hátterét, ha tudjuk, miért nem találhatott gyümölcsöt a fügefán. Palesztinában a füge évente háromszor terem. leghamarabb tavasszal az ún. előfüge. Ha azonban ez nem történik meg, azt jelzi, hogy a fa terméketlen. Egy magyarázat szerint ezért átkozta megjézus a fügefát, mert páska ünnep idejéhez közel már kellett volna lenni rajta előfügéknek, de az csak levelet hozott. Egy másik - valószínűbb - értelmezés szerint a korábbi vegetációs fázisban ki nem fejlődött fügék a fán maradtak, s azt el lehetett fogyasztani, azonban ilyet sem talált rajta. 214 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2
