Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ÁBRAHÁM-TÖRTÉNETEK - Jehova-jire!

melek pogány királynak. A Bibliánk ugyan nem említi, de valószínűleg összefüggés van e bűn és Izsák megáldozása között. A szövetséget megszegő Ábrahámot „kísértette meg,” tette próbára az Úr, hogy vajon kész-e bűnbánattal helyreállítani a megromlott szövetséget? Kísérjük végig Ábrahám próbáját (1-2). Isten próbára teszi Ábrahámot. Nyilvánvalóvá kell válnia, hogy milyen reménység lakozik benne és mit ér a hite, amelyre az élete épül.

I. A feladat elfogadása (1-2)

A próba első mozzanata, hogy Isten nevén szólítja Ábrahámot, és Ábrahám válaszol a megszólító Istennek, s azt mondja, „ímhol vagyok. "Azzal kezdődik a próba, hogy vajon Ábrahám megszólítható közelségben van-e Isten számára, kész-e meghallani a hozzá hangzó szót, és magát Isten parancsára felkínálni? Ábrahám az életének ezt a próbáját kiállta. ímhol vagyok. Hallom a szavad. Készen vagyok az engedelmességre.

A második vers körvonalazza a próba tartalmát. „Vedd a te egyetlenegyedet, akit sgeretsg. ” Megszoktuk, hogy Isten a bűneink miatt szól bele az életünkbe, de ha az ember helyesen cselekszik, pl. ha egy apa szereti a fiát, azt miért kell próbával büntetni? Isten azonban arra kíváncsi, mennyit ér a szava Ábrahám számára? A tennivaló is pontosan körül van határolva. Menj a Mórija hegyére — áldozd meg —, amelyet mondok néked.

II. E lindult jó reggel (3 A)

„Felkele ágért Abrahám...” Fontos ez a kötőszó. Azért kelt fel, mert Isten igéje így szólt. Ábrahám egyetlen módon igazolhatta tettét. Úgy, hogy Isten mondta, Isten akarta így. Ez teljesen elég is. Jó reggel kelt fel. — Amikor még előtte van a nap, „mert el jő ag éjsgaka és akkor senki sem munkálkodhatik ” (Jn 9,4). Mennyiszer megtörténik keresztyén emberek életében, hogy „jó késő éjszaka,” amikor már az események után vagyunk, jut eszünkbe, hogy Isten mondott, hogy Isten kért valamit. Hányszor nem jó reggel kelünk fel, hanem elkésve, lemaradva. Ábrahám mindent elkészített. Fát hasogatott, felnyergelte a szamarát. Ami rajta áll, mindent megtesz, hogy engedelmességének ne legyen akadálya.

„Elindultak és látta a helyet messziről ” Nagy dolog, amikor látások vannak. Szükség van arra, hogy életünkről, egyházunkról, a népek jövőjéről legyenek ilyen látásaink.

Azonban baj lenne, ha Ábrahám megelégednék ezzel, hogy látja a hegyet. Jó előre látni az engedelmesség helyét, de ne essünk abba a tévedésbe, hogy ez a látás helyettesítheti az engedelmességet. III.

III. Ketten együtt (5-6)

„Maradjatok itt a szamárral. ” Most már egyedül megy Ábrahám tovább. Itt hagyja a szolgákat. Az engedelmesség útján van olyan „közös” szakasz, ahol mások is velünk jönnek. Van azonban olyan feladat is, amit Ábrahámnak magának kell megtennie a Mória hegyén.

„Imádkozunk." Ezt a magyarázatot adja a szolgáknak. Szükség van arra, hogy imádságban vigye Isten elé a feladatot, és tegye késszé a szívét. A Gecsemáné-kert- jében Krisztus is magában könyörgött.

122 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2