Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Az állatok teremtése

Őstörténetek

általában lélek a fordítása.21) Ez a kifejezés az öntudatos életet jelenti, megkülönböztetve a növények öntudatlan életétől. Vagyis ebben az értelemben az öntudatos életet élő állatoknak is van lelkűk.22 Azt hiszem, hogyha most sorba kérdeznénk az állatbarátokat, hogy az állatoknak milyen lelki tulajdonságait ismerték meg, vége nem lenne a megható vagy megdöbbentő példáknak, amikor egy-egy állat halálig tartó hűséget vagy jól kiszámított véres bosszúállást tanúsított. A legtöbb állatnál megfigyelhető az ösztönélet és az öntudatos élet összefonásának kettőssége. Ismertem egy farkaskutyát. Megható példája volt a hűségnek, a szeretetnek és az intelligenciának. De ha leszállt az este, rájött a vérszomj, és mindent széttépett, ami eléje került a vadászata során.

Tolsztoj mesék, hogy egy tűzvész alkalmával egy kutya az élete kockáztatásával kihozta egy házból a család kisgyermekét. Aztán még egyszer visszafutott, és alaposan összeégve jött vissza, szájában a kisgyerek kedvenc babájával. Vajon ezt is gyermeknek tartotta-e a szokatlan nagysága miatt, vagy csak a kisgyereknek akart kedvére tenni? Ki tudja? Bibkánk mindenesetre azt mondja, hogy az áUatokban élő lélek van. (Tolsztoj a „Tűzoltókutyák” c. írásában mesék ezt a Londonban megtörtént esetet Bobról, a tűzoltókutyáról. FF)

Aki olvasta Rudyard Kipkng: Dzsungel könyvét, az bizonyára emlékszik még Balura, az okos barna medvére, aki Bagirával, a fekete párduccal együtt tanítja Ma- ugkt, az őserdőbe tévedt emberkölyköt. A legnagyobb titok, amire meg tudja tanítani, az a mesterség, amire a dzsungel minden lakosa azonnal a szövetségese lesz és még az életét is kockára teszi érte Csil, a kánya, Ká, az óriáskígyó, vagy Háti, az elefánt. Ez a mesterszó így hangzik: „Egy vérből valók vagyunk, te meg én!" Nos, a Bibka itt erről beszél.

21 Lehet, hogy így van, de semmiképp nem helyes. Fordítói, exegetikai munkánkban minden esetben meg kell találnunk azt a megfelelő kifejezést, ami az adott igevers tartalmát visszaadja. Mechanikusan sem a naepaes-t, sem más szót nem fordíthatunk. Ha ezt tesszük, csakhamar a félremagyarázás csapdájába esünk. A héber a napas szóval fejezi ki pl. azt, amit mi toroknak, nyaknak, kívánságnak, léleknek, életnek, személynek mondunk, de igen gyakran névmásként is használatos (Id. Wolff, Hans Walter: Athropologie des Alten Testaments, 3. Aufl. Chr. Kaiser München, 1977.; Seebass, Horst szócikke a nagas-ről, in: Botterweck, G. Johannes & Ringgren, Helmer (Hrsg.): Theologisches Wörterbuch %um Alten Testament, Band V., Verlag von Kohlhammer Stuttgart-Berlin-Köln-Mainz, 1986., Koehler, Ludwig & Baumgartner, Walter: Lexicon in Veteris Testamenti libros, E. J. Brill Leiden, 1958., G. Harder szócikkét a psycha- ről in: Coenen Lothar [Hrsg.]: Begriffs lexikon tpm Neuen Testament, Stu- dien-Ausgabe Band 2., Theologischer Verlag R. Brockhaus Wuppertal 1977. 1112 kk., ill. Dihle szócikkét in: Friedrich, Gerhard [begr. Gerhard Kittel]: Theologisches Wörterbuch spm Neuen Testament, Bd. IX. Verlag W. Kohlhammer Stuttgart, Berlin, Köln, Mainz 1973. 604. kk.).

22 A nagas hajjáh (20) nem egyebet jelent, mint élőlényt (lMóz 2,19; 9,10. 12. 15-16; 3Móz 11,10. 46; Ez 47,9). lMóz 1,30-ban is a lélegzet élet funkcióját fejezi ki (Id. Wolff, Hans Walter: Anthropologie des Alten Testaments, Chr. Kaiser München, 1977., 43.). 4Móz 6,6 versében viszont a nagas met összetételt találjuk, ami nem halott lelket jelent, hanem csak egy halottnak a nagas-é.t, vagyis egy elhunyt személyt jelöl, egy meghalt individuumot. A nagas a Bibliában nem bír olyan jelentéssel, ami azt fejezné ki, hogy emberben vagy állatban létezne olyan belső, a halál által megsemmisítheteden lényeg, mely a testtől elválna. Ez görög gondolat lenne, ami nagyon határozottan megkülönböztetendő a héber gondolkodástól. Azt a következtetést levonni, hogy ebben az értelemben az állatoknak „lelke” van, nem tehetjük meg, mert a Szentírás a test és a lélek teljes, elválaszthatatlan egységét vallja. Állat és ember Isten teremtményeiként test és lélek. Az „«’’azonban itt a szó legszorosabb értelmében kötőszó any- nyira, hogy semmiféle elválasztást nem enged meg, legfeljebb megkülönböztetést.

2011/2 Sárospataki füzetek41