Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Az állatok teremtése
Bajusz Ferenc igehirdetései esetében mond Isten áldást. A növényeknél erről még nem olvasunk. Azokat mindjárt úgy teremtette, hogy magot és gyümölcsöt hozzanak. A fajfenntartásuk tehát öntudadanabbul történik, mint az állatoké. Itt azonban a teremtésnek egy újabb csodájával kerülünk szembe. Az állatok, ezek a mozgó élőlények már magukban hordozzák azt a képességet, hogy új életeket hozzanak létre anélkül, hogy újra közveden isteni beavatkozásra lenne szükségük. Ez azonban nem jelend azt, hogy az állatvilág ezzel a neki adott csodálatos erővel isteni magasságokba emelkedik. így csak Izrael szomszédjai, a kánaáni őslakók vélekedtek, akik a juhok és a kecskék első fajzását Astarténak nevezték, tehát ugyanazt a nevet adták nekik, mint a termékenység női istenségének.19 Az állati termékenység erejében és gyümölcsében a kánaáni ember isteni jelenséget látott.20 Erről nem csak az a nyelv tanúskodik, amelyet Izrael Kánaánban tanult (5Móz 7,13), hanem a termékenység isteneinek az ősi kultuszhelyei is: a halmokon az aserák és a maccébák, a berkekben pedig az astarték. A szentíró szerint a termékenység csudája Isten ajándéka. Az ajándék pedig Istennek a teremtéskor elmondott áldó szaván alapul. Különösen a tengeri állatoknál csodálatos a termékenység. Egy heringben 68 ezer ikra van, egy tőkehalban pedig 4-9 millió. Az ember szinte arra gondol, hogy az egész emberiség halakkal táplálkozhatna, anélkül, hogy ezek valaha is elfogynának. Lám, ennek a csodálatos szaporodásnak az alapja Isten áldása. „Itt látszik meg hogy tulajdonképpen mit is jelent as^ áldás: erőteljes megsokasodást” — írja Luther. Manapság a nemzetgazdászok sokat törik a fejüket azon, hogy mi lesz az emberiséggel, ha ilyen szédületes mértékben, évenként 10 milliókkal szaporodik. Ma már a hatmilliárdot is meghaladtuk. Nyugati szakemberek szerint csak egyetlen megoldás van: a születéskorlátozás. Két gyermeknél többje senkinek sem lehet. Bolondság tépelődni ezen. Ha mikroszkóp alá teszünk egy gombostűfej nagyságú vízcsep- pet, legalább 40 ezer apró élőlényt láthatunk benne. Ezeknek az életéről az Úr híven gondoskodik. Nem vagyunk-e mi drágábbak ezeknél? Bízd az Úrra bátran a jövő gondjait! Elő állatok... Most érkeztünk el a legfontosabb dologhoz. Az óhéber szemlélet szerint a növények még nem részesültek az életben. Itt azonban a 21. és 24. vers egyaránt élő állatokról, vág)' ahogy atyáink fordították, lelkes állatokról beszél. (A héber napccs szónak 19 Astarte nyugat sémita női istenség volt, a Szidóniák, valamint a filiszteusok tisztelték, de népszerű volt Kánaánban és az ókori Izraelben is. Baál női társa volt. Ismert volt úgy is, mint akit a Vénusz bolygó naponkénti megjelenésével összefüggésben tiszteltek (ld. bővebben: van der Toorn, Karel & Becking, Bob & van der Horst, Pieter W.: Dictionary of Deities and Demons in the bible [DDD], Eerdmans Grand Rapids, Michigan Cambridge, U. K., Brill Leiden, Boston, Köln, 1999. 109. kk.). A kánaáni népek felfogása szerint a termőföld anyaistenségnek számított, akit Baál termékenyített meg. Az istenek tehát önmaguk voltak a termékenység erői. Az Ószövetségben gyakran többes számban fordul elő (lKir 11,5; 2Kir 23,13). 20 Astarte istennő nevét a héber dstorcet (‘aStart > ästamt a hasai magánhangzóival) fejezi ki, a növekedést, a fajzást pedig az ‘astamt. Utóbbi szónak a termékenység jelentést tulajdonítani nem helyes (szemben Eduard Königgel, in: Hebräisches und aramäisches Wörterbuch %um Alten Testament, Leipzig, 354.). A két szó etimológiai összefüggéseit ld. Botterweck, G. Johannes & Ringgren, Helmer: Theologisches Wörterbuch sgim Alten Testament, Band VI., Verlag W. Kohlhammer Stuttgart, Berlin, Köln, 1989. 461. 40 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2
