Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Az állatok teremtése

soha senki nem látta őket — de mégis sokat meséltek róla akkor is, és mesélnek róla ma is, hogy a hiszékenyekkel elhitessék —, ezek sem cselekedhetnének mást, minthogy Isten akaratát hajtják végre. Nem Isten-ellenes, vagy Isten számára egyenesen veszélyes szörnyetegek ezek, hanem Isten teremtményei, akik ugyanúgy neki szolgálnak, mint minden más. Ezért nem kell félni tőlük. Korlátok közé vannak szorítva, mint maga a tenger.

III. A madarak

Az ötödik nap másik eseményéről, a madarak teremtéséről közelebbi részleteket nem árul el a Szentírás. Itt csupán annyi derül ki, hogy először a vízben jelennek meg a halak és csak azután születnek a szárazföldön a madarak. Ezt a körülményt a természettudomány érthetedennek, de kétségbevonhatatlannak tartja. Tehát ezen a ponton is hiteles a Szentírás. Meg kell jegyeznünk, hogy a halak és a madarak fajtájuk szerint nem tartoznak össze. Itt is látszik, hogy a hat napos beosztás eredetileg nem tartozik a műhöz. Valószínűleg abból adódik, hogy amikor a két forrást összedolgozták, a hatos számot nem akarták mégsem túllépni.

(A Luther fordításának az a régi, de széles körben elterjedt vélemény volt az alapja, hogy a halak és a madarak egyaránt a vízből keletkeztek. Ennek ellentmond a 2,19 és a szöveg sem ezt mondja.)

IV. A szárazföldi állatok

„Azután mondta Isten: »Hozzon a föld élő állatokat nemük szerint: barmokat, csúszómászó állatokat és szárazföldi vadakat nemük szerint.« És úgy lett. Teremtette Isten a szárazföldi vadakat nemük szerint és a földön csúszómászó mindenféle állatokat nemük szerint. És látta Isten, hogy jó” (24-25). Közben elérkeztünk a hatodik naphoz és jönnek a szárazföldi állatok. Hogy a szentíró a teremtés rendjét kifejezésre jutassa, három fajtájukat különbözteti meg:

1) a vadállatok, amelyeket az ember nem tudott a szolgálatába állítani;

2) az ember számára hasznos háziállatok;

3) a csúszó-mászók, amelyeket nem lehet a mezei vadak közé számítani.

(Ügy látszik, az elbeszélő abban az állatfaj csoportban, amelyeket a kultúrtörténet során a vadállatokból szelídített magához az ember, a teremtési rend szerint elhatárolt csoportot lát.)

„Isten teremtette... ”

Első látszatra úgy néz ki, hogy a halak ugyanúgy elszakaszthatadanul a tengerhez vannak kötve, mint a növények a talajhoz. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy az eredeti szövegben nem úgy van-e, hogy a víz önmagából termelte ki a vízi állatokat éppen úgy, mint ahogy a növényeket a talaj önmagából növesztette ki. Tehát mégis az evolúcióról van szó? Ugyanez a helyzet a szárazföldi állatokkal is. Isten a földnek parancsolja meg, hogy állatokat hozzon (24). Szóval ugyanúgy a földből hozza elő a szárazföldi állatokat, mint korábban a növényeket. Azért veszélyes kérdés ez, más kozmogóniákban is olvasunk ilyen kifejezéseket, hogy az állatok a földből keletkezŐSTÖRTÉNETEK

2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 37