Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - A világot Isten teremtette
Őstörténetek Ebből a forró istenélményből született az a felismerés, hogy aki elindította és irányítja a történelmet, nyilván az teremtette a világot is. A keresztyén hitet tehát nem a teremtés taglalásával kell kezdeni. Először az élő Istennel, az irgalmas, a szabadító Istennel kell találkozni. Először a láthatadan világról kell valami élményt szerezni. Ahogy a Zsidókhoz írt levélben olvashatjuk: hitben járni annyit jelent, mint belepillantani a láthatatlan világba, onnan irányítást és erőket venni (11,1-3). Aki már tudja, hogy életének Isten az ura, annak nem gond többé a világ teremtése sem. Ezért írja Luther a Kis Kátéjában a világ teremtéséről: „Hiszem, hogy Isten teremtett engem minden teremtménnyel együttHiszed-e ezt? 4) Amikor a lét végső problémáira kell feleletet adni, arra, hogy honnan jöttünk és hová megyünk, akkor az ember tudománya csődöt mond. Nem igaz, hogy van egy „egységes tudomány,” amivel szemben itt van a Biblia gyermekes beszéde a teremtésről. Ahány esztendeje élek, ez alatt az idő alatt kis túlzással azt mondhatom, legalább ugyanannyi elmélet született már arra, hogyan keletkezett a világ. Az atomfizika még inkább meggyorsította az elméletgyártást. Vannak fizikusok, akik azt mondják, hogy az anyag öröktől fogva való, és vannak más fizikusok, akik ugyancsak atomfizikai ismereteikre hivatkozva azt állítják, dehogy is örökkévaló az anyag. Annak is van kezdete és lefutása. Nem igaz, hogy a tudomány szemben áll a Szentírással. A tudomány a másik tudománnyal áll szemben. Nekünk nem kell részt vennünk ebben a vitában. A tudományos hipotézisek legtöbbje csak arra jó, hogy az illetőnek nevet szerezzen, a pályáját egyengesse, vagy hogy néhány fanatikus ember ezeknek a hipotéziseknek a pálcájával beverje a templomablakokat. A hit és a tudomány tehát nem ellentétei egymásnak. A hitnek a hitetlenség a tudománynak a tudadanság az ellentéte. Azt kell világosan látni, hogy a Biblia nem tudományos szakkönyv a teremtésről. Igazság az is, hogy a háromszög belső szögeinek az összege 180 fok. A Bibliában azonban ne keressetek ilyen igazságokat. Ne várjatok tőle földrajzi vagy csillagászati felfedezéseket. Faraday, a nagy fizikus naponként olvasta a Bibliáját, de az indukált áramok törvényét nem a Szentírásból tanulta. Újból hangsúlyozom, hogy a tudománynak sincsenek idevonatkozóan „csalha- tadan” eredményei. De nem is leheteden. Mert az ő megismeréseik is korlátozottak. A fizikusok például azt tanítják, hogy a fény másodpercenként háromszázezer kilométer utat tesz meg. Ez azt jelenti, hogy hét és félszer kerüli meg az egyenlítőt. Ugyanez a fürge fény egyik-másik csillagról csak évezredek múlva jut el hozzánk. Ez a tény nem csak arról beszél, hogy milyen szédületes távolságok vannak a világmindenségben, hanem arról is, hogy egy elpusztult csillag fényét még nagyon sokáig látni lehet a földön a szétrobbanása után is. Vagyis mi még láthatunk olyan csillaLuther Márton: Kis Kátéja a gyülekezeti lelkészek és igehirdetők számára, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 1929. (A Hiszekegy, Ilyetén egyszerűséggel tanítsa reá a családfő háza népét, Első hitágazat - A teremtésről.) 51. k. A teljes megfogalmazás ekként szól: „Hiszem, hogy Isten teremtett engem minden teremtménnyel együtt. Nekem testet, lelket, szemet, fület és minden tagot, értelmet és minden érzéket adott és ezeket most is fenntartja. Ezen kívül ruhát, lábbelit, ételt, italt, házat, udvart, feleséget, gyermekeket, szántóföldet, barmot és mindenféle jót ád. A. test és élet minden szükségletével és táplálékával naponként bőven ellát. Minden veszedelem ellen megoltalmaz és minden gonosztól megvéd és megőriz Ár mindezt csupán atyai, isteni jóvoltából és irgalmasságából cselekszi, anélkül, hogy arra érdemes, vagy méltó volnék. Mindezért én neki hálával és dicsérettel, szolgálattal és engedelmességgel tartozom. Ez bizonnyal igazi’’ 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 15
