Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - A világot Isten teremtette
Bajusz Ferenc igehirdetései gokat, amelyek már réges-régen nem léteznek, és fordítva: még nem látunk olyan csillagokat, amelyek már megvannak ugyan sok ezer éve a világmindenségben, csak a fényük nem ért még el mihozzánk. A valóságos világ tehát egészen más, mint amilyennek mi látjuk, illetve amilyennek egy-egy korszak tudósai állítják. Mert a természettudományos módszer megismerései is korlátozottak. 5) Amikor a hívő ember arról beszél, hogy a világot Isten teremtette, ezzel nem ellentudományt akar felállítani, hanem csak arról tesz bizonyságot, hogy a mai embert is lelkigondozza Isten. A XX. század emberét kétféle szellemiség öleli körül. Az új pogányság és a nihilizmus, a „semmi” hitvallása. A század elején előállt Freud, és azt mondta, a szexualitás a minden. Aztán jött Hider, és azt tanította, a vér, a faj, az a minden. Ezeket körülfonta még a mammon-isten. Mindenki erre a három dologra esküdött. Később aztán annak is tanúi lehettünk, hogyan dőltek le ezek a bálványok. De ahogy ezek mind porba hullottak, úgy lett egyre erősebb a nihilizmus. Ha nem a szexualitás, a vér, a faj, a pénz az isten, akkor semmi! Akkor nincs értelme semminek. Elindult az emberiség a nihilizmus, a „semmi” hitvallása felé. Rengeteg köröttünk az ilyen, mindenből kiábrándult ember, a nihilista. Lelkivilágunkba úgy mar bele a semmi, mint a markológépek a hegyek oldalába. Olyan megingathatadannak vélt igazságainkba, mint a magyarság, a kálvinizmus, Isten, az erkölcs, a család. Szóval, ámde tegnap még nagy dolgok voltak, azokba belemar a semmi, és széthordja, elporlasztja őket. Még beszélünk róluk, de kiderül, hogy a szavak mögött már nincsen semmi. Ma ebbe a szituációba szól bele Isten a teremtés igéivel, és végzi a lelkigondozást. Valahogy így: Nézd, az új pogányság istenei már ledőltek. Azokról nincs mit vitázni. De nem igaz a „semmi” vallása sem! Nem igaz, hogy nincs Isten, nincs erkölcs és becsület, és nincs értelme az életnek. Igenis van gazdája ennek a világnak, és van értelme az életednek. Meggyőződésem szerint ma a nihilizmussal birkózik a teremtés igéje. A nihilizmus áldozatait akarja felvilágosítani és nem a fizikusokat! Senki sem haragudhat tehát a hívő emberekre, amikor azt mondjuk, ha a tudományos kutatások eredményei ellentétbe kerülnek a Szentírás örök mondanivalójával, akkor én nem a tudományos kutatások sima jegére megyek, hanem a bibliai kijelentéshez ragaszkodom. Különösen az ilyen döntő kérdésekben, mint a vüág teremtése. Ahol a tudós legfeljebb csak párolgó lombikokat lát, de a hívő ember látja a láthatadant is, a teremtett vüág mögött a teremtő Isten arcát! II. Teremtés vagy evolúáó? Második kérdésünk az élet keletkezését kutatja: teremtés vagy evolúció? 1 1) Az élet keletkezéséről az embereknek már az ókorban is voltak elképzeléseik. Kétezer ötszáz évvel ezelőtt a görög filozófusok közül a mechanikus materializmus hívei azt tanították, hogy az élettelen anyag bizonyos feltételek mellett magától alakul át élővé. Ez volt az autogenezis, az önnemzés elmélete. Arisztotelész, az ókor egyik legnagyobb filozófusa dolgozta ki részletesen azt a tételt, hogy az egyszerűbb lények önmaguktól keletkeznek. Ebben hitt aztán az egész középkor. Az önnemzés ítéletét Louis Pasteur, a nagy francia tudós mondta ki 1862-ben, amikor leírja az egyik kísérletét: „Elővettem egy csöpp viccet a teremtés műhelyéből és megtöltöttem mindaygal a% ló SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2
