Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - A világot Isten teremtette

Bajusz Ferenc igehirdetései gokat, amelyek már réges-régen nem léteznek, és fordítva: még nem látunk olyan csillagokat, amelyek már megvannak ugyan sok ezer éve a világmindenségben, csak a fényük nem ért még el mihozzánk. A valóságos világ tehát egészen más, mint amilyennek mi látjuk, illetve amilyennek egy-egy korszak tudósai állítják. Mert a ter­mészettudományos módszer megismerései is korlátozottak. 5) Amikor a hívő ember arról beszél, hogy a világot Isten teremtette, ezzel nem el­lentudományt akar felállítani, hanem csak arról tesz bizonyságot, hogy a mai em­bert is lelkigondozza Isten. A XX. század emberét kétféle szellemiség öleli körül. Az új pogányság és a nihilizmus, a „semmi” hitvallása. A század elején előállt Freud, és azt mondta, a szexualitás a minden. Aztán jött Hider, és azt tanította, a vér, a faj, az a minden. Ezeket körülfonta még a mammon-isten. Mindenki erre a három dologra esküdött. Később aztán annak is tanúi lehettünk, hogyan dőltek le ezek a bálványok. De ahogy ezek mind porba hullottak, úgy lett egyre erősebb a ni­hilizmus. Ha nem a szexualitás, a vér, a faj, a pénz az isten, akkor semmi! Akkor nincs értelme semminek. Elindult az emberiség a nihilizmus, a „semmi” hitvallása felé. Rengeteg köröttünk az ilyen, mindenből kiábrándult ember, a nihilista. Lelkivi­lágunkba úgy mar bele a semmi, mint a markológépek a hegyek oldalába. Olyan megingathatadannak vélt igazságainkba, mint a magyarság, a kálvinizmus, Isten, az erkölcs, a család. Szóval, ámde tegnap még nagy dolgok voltak, azokba belemar a semmi, és széthordja, elporlasztja őket. Még beszélünk róluk, de kiderül, hogy a szavak mögött már nincsen semmi. Ma ebbe a szituációba szól bele Isten a teremtés igéivel, és végzi a lelkigondo­zást. Valahogy így: Nézd, az új pogányság istenei már ledőltek. Azokról nincs mit vitázni. De nem igaz a „semmi” vallása sem! Nem igaz, hogy nincs Isten, nincs er­kölcs és becsület, és nincs értelme az életnek. Igenis van gazdája ennek a világnak, és van értelme az életednek. Meggyőződésem szerint ma a nihilizmussal birkózik a teremtés igéje. A nihilizmus áldozatait akarja felvilágosítani és nem a fizikusokat! Senki sem haragudhat tehát a hívő emberekre, amikor azt mondjuk, ha a tudo­mányos kutatások eredményei ellentétbe kerülnek a Szentírás örök mondanivalójá­val, akkor én nem a tudományos kutatások sima jegére megyek, hanem a bibliai ki­jelentéshez ragaszkodom. Különösen az ilyen döntő kérdésekben, mint a vüág te­remtése. Ahol a tudós legfeljebb csak párolgó lombikokat lát, de a hívő ember látja a láthatadant is, a teremtett vüág mögött a teremtő Isten arcát! II. Teremtés vagy evolúáó? Második kérdésünk az élet keletkezését kutatja: teremtés vagy evolúció? 1 1) Az élet keletkezéséről az embereknek már az ókorban is voltak elképzeléseik. Kétezer ötszáz évvel ezelőtt a görög filozófusok közül a mechanikus materializmus hívei azt tanították, hogy az élettelen anyag bizonyos feltételek mellett magától ala­kul át élővé. Ez volt az autogenezis, az önnemzés elmélete. Arisztotelész, az ókor egyik legnagyobb filozófusa dolgozta ki részletesen azt a tételt, hogy az egyszerűbb lények önmaguktól keletkeznek. Ebben hitt aztán az egész középkor. Az önnemzés ítéletét Louis Pasteur, a nagy francia tudós mondta ki 1862-ben, amikor leírja az egyik kísérletét: „Elővettem egy csöpp viccet a teremtés műhelyéből és megtöltöttem mindaygal a% ló SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2

Next

/
Thumbnails
Contents