Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás apokalipszisének elemzése és értelmezése

ZOFÓNIÁS APOKALIPSZISÉNEK ELEMZÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE

Találkozunk a mulasztás bűnének felsorolásával is: A látnok nem ment meglátogatni egy embert, aki beteg volt, vagy özvegy 0(1] pa) és árva, apátlanná lett fiú (opcjxTVOC). Vagy volt olyan nap, amikor nem tartotta meg a böjtöt, nem imádkozott az imádság idején, vagy nem fordult oda Izrael fiaihoz (7,3-8).32 Ez a stílus Jób 31,16. 20 szövegére emlékeztet és a tagadásos forma megtalálható az egyiptomi Halottak Könyvében a Kr. előtt 15. században.33

Az Apokalipszis előbb említett (7,3-8) verseinek témája, az ember özveggyel és árvával kapcsolatos felelőssége erősen kötődik az Ószövetséghez (5Móz 24,17; Ezs 1,17; Jób 31,16-17), csakúgy’ mint a böjt és az imádság (Bír 20,26; lKir 21,9; Ez.sdr 8,21).

Az Izrael fiaihoz való odafordulás valószínű arra a fogság utáni helyzetre reflektál, amikor Izrael fiai nem zsidó környezetben éltek és Izrael gyermekei különösen rá voltak utalva arra, hogy mások figyelme feléjük forduljon. Az apokalipszis szerzője ugyan nem foglalkozik Nehámiás saját népét érintő politikai reménységével, de megszólaltatja Neh 1,4-6 témáját, az imádságban és a böjtben.

Elmondhatjuk ezek után, hogy az Apokalipszisben tulajdonképpen nem sok ószövetségi alak jelenik meg. A 9,5kk-ben34 Zofóniás könyörgése szólal meg, hogy szabadítsa őt meg a nyomorúságból, amint Izraelt is kiváltotta a fáraó, Egyiptom királya kezéből és megszabadította Zsuzsannát az igazságtalanság (aSlKld) véneinek (TTpe(7ßL)Tepoc) kezéből, s kiszabadította a három szentet (GtyiOC), Sadrakot, Misakot és Abdenakobot a tüzes kemencéből, amely égett. A három történet Izrael történelmének három szabadításáról szól. Az egyik az Egyipomból való, a másik kettő a babiloni fogságból való szabadulást eleveníti fel, s az egyik történet annak bizonysága, hogy a szerző ismerte az apokrifusokat, közöttük Zsuzsanna esetét.35

32 Ez DIEBNER-nél a 11. rész közepe, a 12. rész legeleje: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1219 1220

33 „dem 15. Jahrhundert v. Chr. Enstprechend” - Das Totenbuch der Ägypter / eingeleitet, übersetzt und erläutert von Erik Hornung Zürich usw. 1979 15; Ima Osirishez (Nu, Thutmosis III) „Dieser Körper von mir soll nicht vergehen.. .denn ich bin vollständig wie mein Vater CHEPRI... einer, der nicht vergeht...Lass mich hinabsteigen ins Reich der Ewigkeit wie das, was du zusammen mit deinem Vater ATUM bewirkt hast. Sein Körper vergeht nicht, (denn) er ist einer, der nicht vergehen kann. Ich habe nichts getan, was du verabscheuest - so möge mich dein KA lieben und mich nicht zurückweisen. Mögest du mich in dein Gefolge nehmen, dassb ich nicht verwese...” ugyanitt 331 510

34 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1216

35 A szerző nem csupán Zsuzsanna történetét ismerte, hanem a legkorábbi, a harmadik század közepéig visszamenő forrásokból merített. Ennek bizonysága 1 Énók 21,9 és Zofóniás apokalipszisének 6. fejezetében a látnok félelmének ábrázolása az angyal előtt. - WINTERMUTE : Apocalypse of Zephaniah i. m. 505 512; Énók könyvében Uriel és Énók beszélgetéséről olvasunk, amikor az angyal megkérdezi, hogy Énók miért fél a félelmetes hely láttán, mely az angyalok börtöne, ahol őket az örökkévalóságig fogva tartják. - UHLIG, S. : Das äthiopische Henochbuch in: Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit. Band 5: Apokalypsen Lfg. 6. Gütersloher Verlagshaus Mohn 1984 463-780 554 555; Mindez annak bizonysága, hogy Zofóniás apokalipszisének szerzője korai anyagból merített.; „bei den Frommen des zweiten Jahrhunderts v. Chr. ausgebildet” - DILLMANN, A. : Das Buch Henoch Leipzig 1853 LIV.; „source and text-critical aspects of the third century’ B. C. E.” - WRIGHT, A. T. : The origin of evil spirits : the reception of Genesis 6.1- 4 in early Jewish literature Tübingen 2005 5.; The book of Watchers (En 1-36)...The first copy,

2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 91