Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás apokalipszisének elemzése és értelmezése
ENGHY SÁNDOR A 14,10kk-ben36 az angyal az igazakhoz (SlKCUOC) siet, akik között felsorolja Ábrahámot, Izsákot, Jákobot, Énó kot, Illést és Dávidot. A szerző ebben az esetben, olyan Egyiptomban ismert hagyományból meríthetett, mely az ősatyákhoz sorolta prófétai, apokaliptikus vonásokkal Énókot és Illést. Nem egészen tisztázott, hogy a Kr. utáni 3. 4. században Dávid milyen szerepet töltött be ebben a hagyományban. A 17,lkk hagyományos értelemben korlátozza az igazak sorát. A szövegben név szerint csak Ábrahám, Izsák, Jákob könyörög azokért, akik büntetésben (KOÁCtOTG) vannak.37 Egészen bizonyos, hogy az Apokalipszis mai formájában az Újszövetséghez is kapcsolódik. Táplálkozhatott ez a kapcsolat olyan miliőből, melyhez az Újszövetség is kötődött, vagy esetleg maga az újszövetségi szöveg gyakorolt befolyást az apokalipszis szövegére. Legszembetűnőbb példa az egy malmon, malomban, malommal, gépen (ixexavri) őrlő két asszony (2,3).38 Mt 24,41 ezzel a szöveggel együtt valószínű egy jól ismert mondást használhatott. A következő példa a 6,1439 és a Jel 19,10; 22,8-9 érintkezése. Mindkét szövegben a látnok leborul az angyal előtt, aki elutasítja ezt az imádatot, mondván, hogy ő nem Isten, akit imádni kell. Az Apokalipszisben érthető Zofóniás imádata, mert elvakította őt Eremiel,40 akit Istennel téveszt össze. Talán azt akarta érzékeltetni a szerző, hogy ami látszólag eléri Isten dicsőségét, az sem több egy angyalnál. Vagyis Isten mindenek felett való. Nyilván az Újszövetség is Isten imádatát részesíti előnyben, harcolva még az angyalok imádata ellen is. 4QEna dates from the first half of the second century B.C. - The books of Enoch : Aramaic fragments of QumLan Cave 4 / ed. by J.T. Milik ; with the collaboration of Matthew Black Oxford 1976 22 36 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1223-1224 37 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1227; Az igazak Apokalipszisben említett sora mellett más összeállítást is ismerünk, melyben könyörgés történik. A 4. Ezsdr 7,106-110 egész hosszú névsort tart számon: Ábrahám a sodomaiakért, Mózes az atyákért, akik a pusztában vétkeztek, Józsué Izraelért, Ákán napjaiban, Sámuel Saul napjaiban, Dávid egy csapás miatt, Salamon azokért, akik a Szentélynél/templomban voltak/a templomért/a ház felszenteléséért/a templom felszentelése napján, Illés azokért, akik az esőt kapták/az esőért/az ég esőjéért és egy halottért, hogy éljen, Ezékiás a népért, Szanhérib napjaiban - SCHREINER, J: Das 4. Buch Esra in: Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit. Band 5: Apokalypsen Lfg. 4. Gütersloh : Mohn 1981 289-412 356 357; Mózes mennybemenetele 11,11 olyan imádságot említ, mely egyetlen napon sem maradhat el, hogy a nép Józsué vezetésével bemehessen atyái földjére. - BRANDENBURGER, E.: Himmelfahrt Moses, in: Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit. Bd. 5, Apokalypsen; Lfg. 2. Gütersloh: Mohn 1976 57-84 78-79 38 „an einer Maschine” - Ez DIEBNER-nél az 1. rész közepe: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1203 1204; Ugyanez WINTERMUTE fordításában az említett versben: „at a mill”. Az újszövetségi kifejezés: él> TW gÚÁtü, pia. 39 Ez DIEBNER-nél a 10. rész eleje: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1218 40 Az angyal több néven is szerepel: Jeremiel - 4. Ezsdr 4,36 - SCHREINER, J. : Das 4. Buch Esra. in: Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit. Band 5. Apokalypsen. Lfg. 4. i. m. 289-412 321; Ramael - Bár. Apok.(szir) 55,3; 63,6 - KLIJN, A. F. J. : Die syrische Baruch in: Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit. Bd. 5, Apokalypsen; Lfg. 2. i. m. 103-191 161 166; Rami’él/Remiel - Enók (et.) 6,7; 20,8 - UHLIG: Das Äthiopische Henochbuch. in: Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit. Band 5: Apokalypsen Lfg. 6. i. m. 518 552; Máshol szerepe inkább pozitív, itt viszont negatív, mert mintha az alvilág istene szerepét játszaná. 92 Sárospataki füzetek 2010/4
