Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás apokalipszisének elemzése és értelmezése
ZOFŐNIÁS APOKALIPSZISÉNEK ELEMZÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE a KOCTjlOC emberei felett bekövetkező ítélet helyét. 3. A látnok átéli a büntető angyallal kapcsolatos eseményeket: a büntető angyal bemutatása, a látnok félelme, a kísérő angyal vigasztalása, veszély elhárítása. 4. A látnok megtapasztalja saját maga támadását és szabadulását. 5. A látnok büntetési jeleneteket lát és megismeri a közbenjáró könyörgést. 6. Az apokaliptikus vég: az ég és föld ítéletének harsonái, bekövetkezik a vég, az utolsó ítéletben való megmaradás. A keletkezés kora DIEBNER szerint az Apokalipszis a Kr. utáni 2-3. században keletkezhetett. WINTERMUTE szűkít ezt a kort és a Kr. előtti 100 - Kr. utáni 175 időszakáról beszél,5 de valószínűnek tartja már a Kr. után 70 előtti datálást is. DIEBNER számára a kopt szövegek a Kr. utáni 2. század előtt nem keletkezhettek, de WINTERMUTE Alexandriai Kelemen idézetével és a Széír- hegyre való utalással kapcsolatban, mely már a templom létét feltételezi, korábbi időpontra gondol, mint a Kr. utáni 2. század vége. OEGEMA a szöveg végső redakciójának datálását a Kr. utáni 2. század vége előtt nem tartja valószínűnek, mert sem a Széír- hegyet nem tartja jó érvnek, sem a kopt verziókat korainak. Fő szempontja azonban, hogy az Apokalipszis túlvilág képe vallástörténetileg a Kr. utáni 2. 3. századra vall és számára természetes, hogy bizonyos részek korábbi tradíciókban gyökerezhetnek. A szerzőség kérdése A szerzőt, vágy a kopt fragmentumok végső redaktorát a szöveg nyelvezete és túlvilágról alkotott képe alapján Egyiptomban keresik a kutatók, a Kr. utáni 2-4. században, számolva azzal, hogy az írás zsidó, szinkretisztikus elemei nem csupán csak kopt szerzőségre utalhatnak. WINTERMUTE tulajdonít ezeknek a zsidó, szinkretisztikus elemeknek nagyobb szerepet és ezek alapján ő zsidó szerzőre gondol Palesztinán kívüli hellénisztikus mihőben. Ezt támaszthatja esetleg alá a keresztyén elemek hiánya a szövegben. Zsidó szerzőség elleni érv viszont a pokol kínjainak részletes ábrázolása, mely inkább keresztyén, vagy gnosztikus mihőben képzelhető el. Ezek alapján leginkább olyan kopt nyelven író szerzőre gondolnak a kutatók, aki jól ismerte a Bibhát, különösen a túlvilági elképzelések érdekelték és Egyiptomban élt. A szöveg forrásáról és keletkezésének helyéről többet nem tudunk. A szöveg keletkezési körülményei Ha WINTERMUTE véleményére alapozunk, akkor Zofóniás apokahpszise egyértelműen zsidó, és a keresztyén elemek a hagyományozás folyamán kerültek a szövegbe. Nem beszélhetünk azonban az írás szaddúceus, esszénus, vagy zélóta mihőjéről, hanem az inkább papi és apokaliptikus körökből származik, de egyikhez sem köthető kizárólagosan. STEINDORFF szerint, aki egy évszázaddal ezelőtt elsőként fordította le és adta ki az írást, farizeusi az anyag és ehhez a körhöz köthető keletkezése, mely egyben erős apokaliptikus hatás nyomait mutatja. 5 Nem ő az egyetlen, aki korábbi időszakot jelöl meg: „relatively early date likely, probably before the end of the first century C.E.” - HIMMELFARB, M. : Ascent to heaven in Jewish and Christian apocalypses New York [etc.] 1993 51 2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 83
