Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése
Magyarország első nemzeti munkatábora diákokhoz azonban ezúttal többen csatlakoztak más vidékekről (Eger, Püspökladány),106 a kevésbé tehetős jelentkezők közül pedig (egy helyütt a „73 pengős tanítói fizetésre” hivatkozva) utazási kedvezmény iránt is gyakran érdeklődtek. A Montpellier-ből, Londonból érkező peregrinuslevelek írói közül ugyanakkor többen az „internacionalista éneklő csőcselék” közül vágyódtak a Bodnár-völgybe, és új ödetek is felmerültek a tábor továbbfejlesztését illetően; egyesek intézményi jelleget vagy egyenesen alkotmányt szerettek volna adni a munkatábornak. A leveleket böngészve találunk ajánlatot élelmes „talicska-kereskedőktől”, ám a legabszurdabb iromány kétség kívül egy bizonyos K. József „családi ápolt elmebetegé’, aki az Országút építő teológusokhoz címmel verssel és egy imádsággal {Elmebetegek imádsága) fejezte ki nagyrabecsülését a diákok felé.107 A különös jelenségről a leplet valószínűsíthetően Féja Géza rántja le a Magyarország számára még az első munkatáborról írt terjedelmes cikkében. Ebben beszámol róla, hogy a Sátoraljaújhely környékbeli gazdák előszeretettel fogadnak magukhoz szellemi fogyatékosokat, akik után ellátásukért személyenként hetven fillért kapnak az államtól. A helybéliek „szinte verekszenek ’ a szerencséden emberekért, hiszen az egyszerűbb munkákra alkalmazva és olcsó koszton tartva őket, gyakorlatilag ingyenmunkaerőhöz juthatnak, így a régióban, néhány faluban már túlsúlyban is vannak a fogyatékkal élők.108 109 A további munkatáborokról sajnos még ennyi információnk sincsen. Bár Kovács Imre 1937-es írása szerint a sárospatakiak „harmadik, illetve több munkatábort nem szerveztek”,m a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Adattárában lévő iratok között található egy többturnusos, év nélküli névlista (, JVlunkatábori résztvevők’),110 valamint az „1942. június hó 25-én kezdődő nyári munkatáboron résztvevő ifjak névsora” is,111 továbbá egy 1942-es újságcikk a „cseh uralom alól felszabadult’ nagykázméri gyülekezet templomának javításáról. A cikkíró szerint a diákok heti egyszeri húsadagjukról is lemondva, a legációk, medikációk adójából, ifjúsági istentiszteletek és bibliakörök perselypénzeiből, valamint önkéntes felajánlásokból újabb „templomépítésre” is gyűjtöttek (valószínűsíthetően a szegilongi templom volt a cél).112 VII. Összegzés Miben tudnánk összegezni a sárospataki diákok munkatáborának eredményeit? Mint írtuk, semmiképpen sem abban a néhány száz méteres útszakaszban, melyet a diákok saját erejüket meghazudtolva, számukra bizonyára szokatlanul kemény kubikosmunkával hoztak létre, a régió lakosságának életét segítendő. A tábor népszerűségének okait sem a kézzelfogható eredményben kereshetjük, hanem sokkal in106 Uo., továbbá a Miskolci Reálgimnázium evangélikus (!) jelentkezőjéhez (Vida Frigyeshez): SRKTGyA, Fsz. Kt. 3197. 107 A munkatábomak két darab „Emergé taligapneumatikoí’ ajánlott fel tesztelésre a Magyar Ruggyant- árugyár Rt. Uo. tos Magyarország, 1935, június 25, 5. 109 KOVÁCS Imre, A magyar munkaszolgálat..., 137. »° SRKTGyA, Fsz. Kt. 3184. m SRKTGyA, Fsz. Kt. 3180. 112 Tiszántúl, 1942, február 20, 6. 2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 77
