Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése
BARTHA ÁKOS kább abban a miliőben, melyben létrejött. A harmincas évek Magyarországa ugyanis az útkeresések ideje volt (maradva a már említett útszimbolikánál). Generációs különbségek, ideológiai viták és politikai csatározások jellemzik ezt az időszakot, melyben a világgazdasági válság addig ismeretlen léptékű gazdasági problémákat generált. Az ország a trianoni döntés után éppen, hogy megtanulta kezelni megváltozott kereteit, újrafogalmazni lehetőségeit, gazdasági működését, mikor egy újabb, ám ezúttal világléptékű trauma érte. Nyilvánvaló volt, hogy az új kihívásra új válaszok szükségeltettek. Ez a változtatási igény természetszerűleg nagyon sok irányba nyitott utakat, ám szinte minden szanálási terv számolt a vidék lakosságával, legtöbbjük egyenesen programjának fókuszába helyezte az egyetlen jelentős társadalmi réteget, mely még nem kompromittáltatta magát a válságos évtizedekben, tehát a parasztságot. A szavakat tetteknek kellett követnie az új válaszok értelmében, így a „huszonévesek” hozzáláttak a magyar falu megismeréséhez, a falukutatáshoz. Létrejött a népiek belülről igen laza, ám kívülről annál markánsabbnak látszó konglomerátuma, akik többnyire már származásuknál fogva is az új idők mellett demonstráltak. Ebben a közegben döntöttek úgy a sárospataki diákok, hogy a nép életének (faluszemináriumbeli) megismerése mellett, elérkezett az idő a nép munkájának megismerésére, tehát a munkatáborra, mely - mint láthattuk - korántsem magyar találmány. A hazai táborok megalakulásához nagyban hozzájárultak a fenti tendenciák, bár a szociális változásokat váró közhangulat kevésnek bizonyult a komoly politikai reformokhoz. A változások, melyeknek a pataki diákok is hírnökei voltak torzóban maradtak, így a történelem Oláh György szomorú jóslatát igazolta, aki a Munkatábor Vendégkönyvébe a következőket jegyezte be: „e% a kétszáz méteres útszakasz olyan messzeségekbe vezet, hogy félek, kevesen jönnek majd rajta utánatok.”ui Abstract The FIRST LABOUR CAMP IN HUNGARY: THE ROAD CONSTRUCTION BY THE STUDENTS FROM SÁROSPATAK The sociological researches of villages in the 1930s have flourished in Hungary encouraged by economical, social, historical, as well as ideological factors. From this well-known activity evolved a real physical work, the “labour camp”. The phrase of “public work” was familiar in this region earlier - there were more examples even from the 19th century for non-paid state labour. However, the best known connection with this term was not from this period and neither from this interpretation. Due to the historical facts the “labour camp” and “labour draft” phrases received pejorative meanings - universally associated with the concentration camps of the Nazi Empire (or the soviet’s Gulags), and the Jewish hard labour during World War II. The first part of this present essay offers an international survey of the term “labour camp”, with particular emphasis on the differences »3 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3282. 78 Sárospataki Füzetek 2010/4
