Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése
Bartha Ákos vallanak az iratok,24 az újságok pedig a logisztikai kérdések megoldásáról, vagyis az alapanyagok (Sátoraljaújhelyről) szamárral való behordásáról emlékeznek meg.25 A munkatábor felépítésének, életének, mindennapjainak részletes kidolgozása részletes alapossággal történt, így a tábor élére külön vezetőséget („táborparancsnokságot”) neveztek ki, szigorúan meghatározott jogkörrel. Ezek a következőek voltak: rendfenntartás, érdekképviselet, szervezés, beosztás és propaganda. Továbbá a vezetőség volt a felelős informátora minden érdeklődőnek, különösen a publiászfikai célzattal érdeklődőknek” — tehát mai terminussal élve a PR-pozíciókat is bírta.26 A megkövetelt rendet mutatja, hogy a feladatok és a munkamenet követhetősége, valamint a munkaszervezés ellenőrizhetősége érdekében a tábor „Parancskönyveif’ is vezetett,27 mely 44 parancsot tartalmazott, amit minden este a tábor résztvevői előtt ünnepélyesen fel is olvastak. „z4 formálisan megszerkesztett s mindig meghatározott időben felolvasott parancs rendelkezik a tábori szolgálat felől (napostiszt, lelkész bevásárló, szakács s a következő nap teendőit, röviden: a napirendet adja). Itt a helye mindennemű figyelmeztetésnek, vagy megrovásnak is.”28 A tábor gyakorlati munkavégzését a „munkatábor mérnöke”, Ernyei László okleveles mérnök,29 és Pásztor János munkavezető irányította.30 A napirend szintén szorosan szabályozott volt, ami a fiatalok meghatározott idejű pihenésére is vonatkozott. A munka alapvetően hajnali öt órakor kezdődött és egy félórás délelőtti szünettel egy óráig tartott,31 azonban kánikula idején az ébresztőt — a legnagyobb hőséget elkerülendő — jóval korábbra, 3:30-ra tették. Az ébresztőt reggeli torna, gyors mosdás, ima és reggeli követte, majd a táborozok munkához láttak. Az ebédszünet kétórás volt, vacsora előtt és után pedig másfélmásfél óra szabadidő állt rendelkezésre a pihenésre. Vacsora után áhítatot is tartottak, esetenként tábortüzet gyújtottak, majd zászlólevonás és a munkatábor indulójának eléneklése zárta a napot. A munkatábor indulóját {„Idők partját mossa dalunk, Acél csákányt tart a karunk...”) Szabó Ernő, valamint Képes Géza, az ekkor éppen Sárospatakon tanító költő, író, műfordító szerezte.32 Szombat délután és vasárnap munkaszünetet tartottak, szombaton kisebb kirándulásokat szerveztek a környéken, vasárnap pedig istentiszteleten vettek részt a diákok. A résztvevőknek a parancsnokság heti két délutánon — az egyoldalú munkát kirgyensúlyozandó — katonai testedző feladatok végzését tűzte ki célul. A tábor szoros kapcsolatát a cserkészettel már érintettük, ehhez további adalék, hogy a 24 „Szakácsunk nem tudván arról, hogy a rizs vízben megdagad, 4 és fél kiló rizsből annyitfőzött, hogy három munkatábor repetával együtt megebédelvén belőle, még a negyedik is jóllakott volnál’ Fsz. Kt. 3180. (A Munkatábor Naplója, 1935. július 3.), és Útilapu, 1/2, 2. („Legenda”). 25 Budapesti Hírlap, július 21, 13-14. 26 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3279. Egy tudósítás szerint a megnyitó előtt a táborparancsnokság teljes hírzárlatot rendelt el. Felsőmagyarország, 1935, június 16,3. 27 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3281. (A sárospataki reformátusfőiskola 1. Nemzeti Munkatáborának Parancskönyve) 28 GÖNCZY Árpád, Életkép a munkatáborról, SÍK, 1935, szeptember-október, 21. » SRKTGyA, Fsz. Kt. 3280. 29 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3180. SRKTGyA, Fsz. Kt. 3279. 32 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3280. Az induló: SRKTGyA, Fsz. Kt. 3201-3203. és SÍK, 1935, június (Munkatábori szám), 192. Képes Gézához: Új magyar életrajzi lexikon III., főszerk. MARKÓ László, Bp., Magyar Könyvklub, Helikon, 2001- , 865-866. 64 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4
