Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése

Magyarország első nemzeti munkatábora

munkatábor tagjainak lövészgyakorlatokat is terveztek, amihez a sátoraljaújhelyi honvédzászlóalj biztosított volna tiszteket. A kapcsolat azonban a kezdetektől meglehetősen disszonáns volt. A munkatáborozók egy része kétségkívül öregcserkész volt, így a parancsnokság Szabó Zoltán vezetésével tisztképző tanfolyamot szeretett volna indítani, valamint tervezték a Magyar Cserkészszövetség küldötteinek fogadását.33 A beszédes módon „leventeoktatás”-nak is titulált kiképzés azonban végül elmaradt. Ennek okát egy hosszas, meglehetősen éles hangvételű levelezésből próbálhatjuk meg rekonstruálni, mely még a kiszállás előtt folyt Szabó Zoltán és a cserkészszövetség közt. A szövetség alapállása szerint a munkatábor — amit a református teológusok cserkészcsapatának rendezvényeként említenek — elvégzése a cserkésztiszti próba gyakorlati részét képezi, illetve a szövetség a tiszti próba előfeltételének tartott nyári nagytábornak ismeri el azt. Egy miskolci cserkészvezető világít rá ugyanakkor, hogy „nem tisztán cserkészvonatkozású táborrőT van szó, továbbá a várható fáradtság és a rövid idő is ellehetetleníti a kiképzést. Hasonlóképpen vélekedik utólag maga Újszászy Kálmán is a cserkészvezetők hivatalos orgánumában, ahol a cserkészvonatkozások (parancsnokság, résztvevők, a tábor külső formája, szellemiség, egyenruha) elismerése mellett arra a konzekvenciára jut, hogy „a munkatábor nem egy módosított formájú cserkésztábor*’ ,34 Végül , valóban mindössze annyi történt, hogy a szövetség Faragó Ede országos vezetőtisztet négy napra kiküldte a táborba.35 A kiképzés tehát elmaradt, ám, mivel a diákok jobbára a lőtér közvetlen közelében lettek elszállásolva, a vasárnapi pihenőnapjukat — vagyis a hosszabb alvás lehetőségét — éppen a lőtéren gyakorlatozok (például a MOVE helyi szervezete) zavarták meg rendszeresen.36

A fenti példából is láthatjuk, hogy a munkatábor illetőségének kérdésében korántsem volt konszenzus, bár a dolog érdekessége, hogy a feleknek tulajdonképpen mind igazuk volt valamilyen szempontból. A cserkészek szerepe evidens, hiszen két cserkészcsapattól származott az alapötlet. Ám, mivel mindkét szervezet a református kollégium kebelében tevékenykedett, a legtöbb újságcikkben a kollégium teológus-növendékei szerepelnek szervezőként. Sárospatakon viszont ekkor már évek óta komoly eredménnyel és országos visszhanggal működött a faluszeminárium is, így némely beszámolókban őket tüntették fel szervezőként.37 Annyi jogosultsága e feltételezésnek is kétségkívül van, hogy a munkatábori névlistákon feltűnően sok faluszeminarista nevével találkozhatunk,38 ami a „munkáidból és a

33 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3279. Eredetileg ezt a célt volt hivatott szolgálni a két turnusra osztott garnitúra is, lévén először a tisztképzős cserkészek érkeztek volna a táborba, majd a többiek a távolabb lakókkal együtt (az anyagi szempontok figyelembevétele miatt). SRKTGyA, Fsz. Kt. 3184.

34 ÚJSZÁSZY Kálmán, A% első magyar munkatábor cserkészyonatkozásai, Vezetők Lapja, 1935/10, 180-182. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy lap borítójára egy, a munkatáborról készült fotó került.

35 A Magyar Cserkészszövetségnél egyébként a munkatáborral kapcsolatban beadvány volt, amit javaslattételre továbbítottak is szervezetiknek, így az öregcserkészeknek is. SRKTGyA, Fsz. Kt. 3293. (Levetek intézményektől)

36 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3180.

37 Például Harsányi István is: SRKTGyA, Fsz. Kt. 3179. (A sárospataki református teológia faluszemináriuma és első nemzeti munkatábora.)

38 A faluszeminaristák 80-as évekbeli találkozójának (SRKTGyA, Fsz. Kt. 2836.), valamint a munkatábor orvosi alkalmassági listájának (SRKTGyA, Fsz. Kt. 3184) összevetése 20 közös nevet tartalmaz.

2010/4 Sárospataki Füzetek 65